Túléli-e Tariceanu?

Fején találta a szöget Adrian Cioroianu román külügyminiszter, amikor a minap azt nyilatkozta a kormányban és a Nemzeti Liberális Pártban (PNL) egyaránt főnökének számító Calin Popescu Tariceanuról, hogy kijár neki a Highlander (Hegylakó) becenév, ha túléli a kabinete ellen beterjesztett bizalmatlansági indítványt. A baloldali kormány 2004-ben bekövetkezett, Traian Basescu államfővé választásának köszönhető bukása nyomán a bukaresti Victoria-palotába beköltözött miniszterelnök valóban rászolgált – a kilencvenes évek sikermozijának főhőséhez hasonlóan – a halhatatlan jelzőre. Erre szüksége is volt, hiszen a választások után nem sokkal éppen korábbi szövetségesét, Basescut fordította maga ellen azáltal, hogy – keresztülhúzva az elnöknek az előre hozott választásokat célzó számításait – megszegte megállapodásukat, és nem mondott le posztjáról. Tariceanu azóta Basescu állandó céltáblájává vált, és csak a parlamenti pártok konjunkturális érdekeinek köszönheti, hogy bukása mindeddig váratott magára. Elemzők szerint a román kormányfő utolsó dobása volt, amikor idén áprilisban kiebrudalta kabinetéből a Basescuhoz hű demokrata párt minisztereit. Tariceanunak eközben saját pártját sem sikerült egyben tartania. A liberális alakulatból kipenderített, korábban a pártelnöki és kormányfői tisztséget is betöltő Theodor Stolojan idén önálló pártot alapított. Mindezek után Tariceanu két tényezőnek köszönheti, hogy a PNL nem szűnt meg: a kormánypozíciónak, illetve a párt legerősebb embere (a leggazdagabb román), Dinu Patriciu olajmágnás támogatásának.
A szociáldemokraták (PSD) által beterjesztett bizalmatlansági indítványt egyaránt támogatják a demokraták és a Stolojan-féle liberális demokraták, a három alakulat által felmutatott 248 szavazat pedig elegendő Tariceanu menesztéséhez. Noha a PSD-n belül többen – például Ion Iliescu exállamfő – ellenezték a kezdeményezést, a baloldali alakulat immár csak jelentős presztízsveszteség árán engedhetné meg magának, hogy ne szavazza meg az indítványt. Nem tudni azonban, konkrétan mi történik a kormánybuktatás után. Legvalószínűbbnek tűnnek az előre hozott választások, ugyanakkor több más verzió is létezik. Az egyik, hogy az államfő a demokratákat és Stolojanékat bízza meg kormányalakítással, amelyhez a PSD a parlamentben nyújt támogatást a jövő év tavaszán esedékes idő előtti megmérettetésig. Sokan nem zárják ki a szakértői kormányt, sőt egy harmadik forgatókönyv szerint a szocdemek és a demokraták lépnének koalícióra. Jelzésértékű, hogy az RMDSZ eddig egyetlen esetben sem került képbe, ami annak is betudható, hogy a felmérések szerint támogatottsága nem éri el az ötszázalékos parlamenti küszöböt.