Nem lesz érdemi változás jövőre a közteherviselésben: az adóterhelés az idei évhez hasonló marad, s az ígéretek ellenére az adórendszer sem válik átláthatóbbá – ez derül ki azokból az adócsomaggal kapcsolatos módosító javaslatokból, amelyeket tegnap fogadott el a parlament. Az ellenzéki pártok adócsökkentési javaslatait a kormánypártok leszavazták, s az SZDSZ ellenállása sem tartott sokáig a személyi jövedelemadó kérdésében. Miután a két koalíciós párt vasárnapi egyeztetésén a szocialisták nem támogatták az SZDSZ javaslatát, a liberálisok parlamenti frakciója tegnap az indítvány visszavonása mellett döntött, így – a felgyorsult infláció ellenére – jövőre nem emelkedik a személyi jövedelemadó alsó határa 1,7-ről 1,9 millió forintra.
A két kormánypárt között továbbra is vitatéma azonban az állami kiadások csökkentése, a szabad demokraták szerint ugyanis mintegy 140 milliárd forintnyi mozgástér van a jövő évi költségvetésben. Kóka János pártelnök tegnap közölte: a szocialistákkal kötött megállapodásuk szerint a következő két hétben soronként áttekintik az SZDSZ-nek az állam költségeinek csökkentésére vonatkozó javaslatát, s az így talált összeget a hiány csökkentésére fordítják. Ezzel kapcsolatban Veres János pénzügyminiszter korábban többször leszögezte: nincs akkora tartalék a jövő évi büdzsében, mint amit a liberális párt kiadásnövelésre szeretne fordítani.
Az adócsökkentés és -egyszerűsítés ügyében más különvélemény is megformálódott a kormánypártok sorain belül. Szili Katalin egy kereskedelmi tévének nyilatkozva tegnap nem tartotta kizártnak az adóterhek mérséklését. Az Országgyűlés elnöke szerint egy előkészített javaslattal, megfelelő adófegyelem mellett a jövőben csökkenteni lehetne az adót. A kormány álláspontjával ellentétes véleményt fogalmazott meg tegnap az MSZP frakciója is. Kovács Tibor frakcióvezető-helyettes bejelentette, hogy a kabinet véleményével szemben szavaznak a kis adók és az ingatlanadó kapcsán.
A parlament ennek nyomán végül elsöprő többséggel szavazta le a rehabilitációs járulék, a szakképzési hozzájárulás és az innovációs járulék összevonását, amelyet korábban valamennyi szakmai szervezet is elutasított. A munkaadók és munkavállalók szerint a kis adók összevonása azt okozhatta volna, hogy a befizetett összegeket nem a korábban meghatározott célokra fordítják, hanem a pénzt a bürokrácia éli föl. Az ingatlanadót illetően az Országgyűlés úgy döntött, hogy a jövőben értékalap mellett négyzetméter-alapon nem lehet kivetni az építményadót. Az elfogadandó adótörvény-javaslatban már csak az értékalapú szerepel.
A kisebb horderejű módosítások között van a kutatás-fejlesztési pénzek elosztásáról szóló indítvány. A tegnap jóváhagyott módosítás szerint a kutatás-fejlesztési források elosztását ezentúl nem a gazdasági és közlekedési miniszter, hanem az innovációért felelős szerv felügyeli. A személyi jövedelemadó egy százalékának felajánlásáról szóló törvényről is határoztak a képviselők. A változás lényege, hogy jövőre megszűnik a jelenlegi borítékos rendszer, s a rendelkező nyilatkozat az adóbevallási nyomtatvány része lesz.
Szokatlan keresztnevek hódítanak: így változik a névadási trend