Áll a panelfelújítás

Míg a kormányzat sikertörténetként beszél az egy éve szünetelő panelfelújítási programról és annak elhúzódó módosításáról, mind a szakma, mind az ellenzék hiányérzettel küzd. Előbbi a gépészeti felújítások ösztönzését látná fontosnak, utóbbi a szociális nehézségeket hangsúlyozza, a panelkérdés társadalmi érdekként való kezelésének igénye pedig egyöntetű.

Ugyan a kormányzat szerint nem szünetel a panelfelújítási program, 2007-ben az ígéretek dacára nem hirdettek pályázatot, s erre a legjobb esetben is csak 2008 tavaszán kerülhet sor ismét. Mint arról Ujhelyi István, az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium államtitkára megkeresésünkre korábban beszámolt, a program eddig is élt, csupán a nagy érdeklődésre való tekintettel jövő évre csúsznak a tavaly megítélt támogatások. Tájékoztatása szerint az új pályázatoknál 400 ezerről 500 ezer forintra nő a lakásonkénti támogatás, az önkormányzati önrész kiváltható lesz kedvezményes hitellel, valamint a támogatást egyénileg is igénybe lehet majd venni, azaz nem csak az egész lakóközösség pályázhat. Az éves keretösszeg tízmilliárd forintra rúg majd, ám ennek háromnegyedét – pénzügyminisztériumi források szerint – a már befogadott, de még ki nem fizetett pályázatok finanszírozására fordítják.
A némileg változó panelfelújítási programról Holló Csaba, a Magyar Mérnöki Kamara alelnöke elmondta: a lakótelepek felújítása és korszerűsítése nem csupán műszaki kérdés, hanem társadalmi is, hiszen az életminőség nagyban függ a tágabb értelemben vett lakhelytől, ám ez a megközelítés továbbra is hiányzik a programból. Az épületek műszaki felújításával kapcsolatban úgy nyilatkozott, hogy fontos a lakások hőszigetelése, ám a legfőbb problémaforrás nem a rossz nyílászáróknál keresendő. – A hőszigeteléssel mindaddig csak a fűtésszolgáltatónak spórolnak a lakók, amíg nem megoldott a fogyasztásarányos fizetés, legalább lépcsőházanként – mondta a szakember, aki szerint a házak gépészeti állapota a legaggasztóbb, ezek felújítását pedig csak közös forrásból lehet megoldani, egyéni pályázatokkal nem.
A program kezdetekor, 2001-ben 1,2 millió forintból lehetett gazdálkodni, a kormányzati ígéretek szerint jövőre másfél millió forinttal számolhatnak az otthonukat felújítani szándékozók (és tudók). Mádi László, a Fidesz szakpolitikusa szerint értékkövetésről nem lehet beszélni, mivel a hat évvel ezelőtti szintet ma 2 millió forintos lakásonkénti összeg jelentené. Úgy fogalmazott, hogy a panelprogram teljes felülvizsgálata volna indokolt, mindenekelőtt a szociális viszonyokat, valamint az épületek műszaki felülvizsgálatát kellene feltérképezni. Enélkül ugyanis az önkormányzatok csak gazdasági alapon dönthetik el, hogy mely épületek felújításához járulnak hozzá. Mint Holló Csaba, Mádi is úgy véli, hogy fontos volna a programba beépíteni egy átfogó városfejlesztési koncepciót is, mivel társadalmi kérdés a panelnegyedek élhetővé tétele hosszú távra. – A lerobbant házak nehéz helyzetű lakóin a panelprogram mostani formája vajmi keveset segít. Nekik nem jelent megoldást az sem, hogy az önkormányzati részt kedvezményes hitellel helyettesíthetik – hangsúlyozta Mádi, hozzátéve: az egyéni pályázási lehetőség nem jelent érdemi változást.