Elkelt a törvénykönyv

Hatalmas összegért, 3,7 milliárd forintnak megfelelő dollárért elárverezte a Sotheby’s aukciósház New Yorkban a Magna Charta egyetlen magánkézben lévő példányát. Az 1297-ből származó dokumentumot egy washingtoni üzletember vette meg, állítása szerint azért, hogy az Egyesült Államokban maradjon.

Tetemes összegért, 21,3 millió dollárért (3,7 milliárd forint) árverezte el a Magna Charta egyik 1297-ből származó példányát helyi idő szerint kedden a Sotheby’s aukciósház New Yorkban. Az értékes dokumentum az 1215-ben Földnélküli János angol király által kibocsátott Magna Charta tizenhét fennmaradt eredeti másolata közül az egyik – adta hírül a BBC. Az 1297-es, I. Edward angol király pecsétjével ellátott példány vevője egy washingtoni üzletember, David Rubenstein. 1984, több mint húsz év óta az értékes iratot a Perot Alapítvány birtokolta, és 1988-tól ez év elejéig a Nemzeti Levéltárban volt kiállítva. Ez idő alatt 40-50 millióan látták – tudta meg az MTI.
A Magna Charta nem új törvény volt, hanem I. Henrik szabadságlevelének megismétlése és kibővítése. Bevezetésből és 63 részből áll, tartalma szerint kilenc részre osztható. Eredetileg Földnélküli János angol király és az ellene fellázadó angol bárók és főurak viszályát volt hivatott rendezni, utóbbiak kényszerítették a királyt aláírására. Az angol nép jogait rögzítő és a király hatalmát korlátozó okmányt évszázadokon át az angol alaptörvénynek tekintették. A Magna Chartának mindössze két példánya található Nagy-Britannián kívül: az egyik (a most eladott) az Egyesült Államokban, a másik Ausztráliában.
A Magna Charta hét évvel előzte meg a magyar Aranybullát, amelyet 1222-ben adott ki II. András király. Sokáig azt hitték a tudósok, hogy az Aranybulla átvétel valamelyik európai ország jogi szövegéből, leginkább a korabeli angol jogból, ez azonban egyáltalán nem bizonyítható. A szövegek hasonlósága inkább abból ered, hogy a korabeli Angliában és a Magyar Királyságban egy irányba mutattak a társadalmi mozgások.