Obama esélye

Legyen valós információ, egy nagyszabású elterelő manőver kommunikációs vetülete vagy az annapolisi tárgyalások hangulatjavító intézkedése, az iráni nukleáris fegyverprogram leállításáról nyilvánosságra hozott hírszerzési dokumentum minden bizonnyal hatással lesz az amerikai belpolitikára és a gerjedő 2008-as elnökválasztási kampányra is. Rövid távon aligha a republikánusokat segíti, ahogy azokat a demokrata jelölteket (így például Hillary Clintont) sem, akik a kormányzattal egy követ fújtak Irán ügyében. Kapóra jöhet viszont Barack Obamának, aki a leginkább hiteles a háborúellenesség terén (már 2002-ben beszélt az iraki háború ellen), és akit zárótűz fogadott úgy pártbéli jelölttársai részéről, mint a Fehér Házból, amikor arra tett ígéretet, hogy hatalomra kerülvén azonmód leül tárgyalni Szíria és Irán, az úgynevezett banditaállamok vezetőivel. Bár sokak szerint az amerikai külpolitika lényegesen nem fog változni, azért nem lehet kizárni, hogy a 2000 óta tartó konfrontációs időszak nem csak a nyilvános gesztusok terén szakad meg 2009-től. Ennek az esélye a jelenleg elhangzottak alapján éppen Obamánál a legnagyobb. Ez persze távolról sem javítja a kenyai–amerikai szülőktől származó illinoisi szenátor megválasztási esélyeit, akiről ellenfelei azt a pletykát terjesztik, hogy radikális iszlám (madrassza) iskolai neveltetésben részesült, és ez az oka a terroristákkal szemben megengedő, elnéző hangnemének.