Oroszország Putyin mellett

A jelenlegi kurzus folytatása mellett tette le a voksát a Vlagyimir Putyin elnök melletti népszavazássá kikiáltott parlamenti választáson tegnap az oroszok túlnyomó többsége. A négy évvel ezelőtti részvételi arányt meghaladva a 110 millió szavazásra jogosult 59 százaléka járult az urnákhoz. A választást listájának élén az államfővel magabiztosan nyerte az Egységes Oroszország, s az első eredmények a várakozásoknak kissé ellentmondva négypárti dumát jósolnak.

A Központi Választási Bizottság a szavazatok 22 százalékának feldolgozása után az Egységes Oroszország óriási előnyét mutatta ki. Putyin pártja a szavazatok 63,5 százalékát szerezte, utána a Gennagyij Zjuganov vezette kommunisták következnek 11,3 százalékkal. Őket 10 százalékkal követi Vlagyimir Zsirinovszkij nevében liberális-demokrata, valójában nemzeti populista pártja, és a bejutási küszöbön, hét százalék körül billeg a Putyin pártjával szövetséges, a Kreml hivatalos ellenzéke, az Igazságos Oroszország. Ezeket az eredményeket jelezték előre korábban az exit pollok is.
*
A győztes Egységes Oroszország a kampányban példátlanul nagy hangsúlyt fektetett a választói aktivitásra. A párt Putyin melletti népszavazásnak kiáltotta ki a választást, s így különösen nagy jelentőségre tett szert a részvétel, amennyiben az befolyással lehet Putyin terveire. Nem növelte ugyanakkor a választói kedvet, hogy az eredmény nagyrészt előre tudott volt. A Csukcs-félszigetről már dél körül érkező végső adatok láttán kissé megkönnyebbülhettek a „jegyinorosszok”, hiszen ott a lakosság 76,7 százaléka leadta voksát. Kamcsatkán ugyan csak 53,74 százalékos volt a részvétel, s nyugat felé haladva hagyományosan kisebb az aktivitás, kora délután azonban már látszott az országos adatokon, hogy az érdeklődés érezhetően nagyobb, mint négy évvel ezelőtt.
Megtette a hatását Putyin elnök ringbe szállása, de a helyi hatalom mindenütt igyekezett trükkökkel is emelni az aktivitást. A választást Oroszországban hagyományosan igyekeztek vonzóvá tenni azzal is, hogy a szavazókörökben jó volt a büfé választéka, majd olcsó árukat lehetett kapni, míg most inkább a környéken szerveztek több helyen népünnepélyt. A mobilcégek előre saját költségen SMS-ben buzdítottak a szavazásra, s nem akartak szégyenben maradni a részvételi aránnyal az állami intézmények sem. A részvétel növelése céljából voltak szavazókörzetek a repülőtereken, a pályaudvarokon és külön a hajléktalanoknak is. Oroszországban csaknem száztízmillió választó adhatta le voksát több mint kilencvenhatezer választókörzetben a tizenegy induló párt 4500 jelöltjére. A szavazás rendjét négyszázezer rendőr és félmillió belügyi katona biztosította.
Az oroszok először voksolnak a 2005-ben elfogadott új választási törvény alapján, amely érezhetően egy kétpólusú váltógazdaság kialakítása felé tolja az egyébként gyenge pártrendszert. Egyéni jelölt már nem indulhatott, a bejutási küszöböt ötről hét százalékra emelték, az indulni kívánó pártoknak legalább 50 ezer igazolt taggal kellett bírniuk, legalább 80 (korábban hét) regionális listát kellett állítaniuk, s a részvételhez szükséges regisztrációt a dumában mostanáig helyet foglaló pártok kivételével 200 ezer támogató aláírással vagy 60 millió rubel letétbe helyezésével kellett megszerezniük. A választás bármilyen részvétel esetén érvényes.
Vlagyimir Putyin az Orosz Tudományos Akadémia épületében berendezett, 2074-es számú szavazóhelyiségben adta le voksát. Az emberek üdvözölték, ő pedig váltott velük néhány szót. Többen megkérdezték tőle, kire szavaz, s némi vonakodás után csak annyit felelt: „De hiszen önök is tudják.”