Senkinek sem jó a BKV új tarifarendszere

A BKV nullszaldós gazdálkodásának célkitűzését csak abban az esetben tudja megvalósítani ebben a koncepcióban, ha megszünteti a tömegközlekedést Budapest területén. Már évek óta nem a tömegek közlekedési eszköze a BKV, és ha a továbbiakban is a járatritkítással és vonalmegszüntetéssel próbálkoznak az egyensúlyt megteremteni, akkor a mostani alacsony színvonalú szolgáltatás még mélyebbre csúszik.
Amikor Aba Botondot leváltották és új vezetőt neveztek ki a vállalat élére, sokan úgy gondoltuk, valami javulás fog bekövetkezni az elkövetkezendő időszakban. Tévedtünk! Az átszervezések dacára – tudjuk, a főváros tulajdona a BKV – ez a vezetés még jobban behódol a fővárosnak, mint elődei. A BKV vezetése nem arra törekszik, hogy a lakosság közlekedési igényeit minél jobban kiszolgálja gazdaságos üzemeltetéssel, hanem a fővárosi vezetés igényeinek akar megfelelni. A BKV vezetése szakemberekből kellene, hogy álljon, de egyre jobban az a benyomása az embereknek, hogy az üzem vezetését pártpolitikusok irányítják, ami nem tesz jót a főváros közlekedésének.
Napok óta arról lehet olvasni az újságokban, hallani különböző hírcsatornákon, hogy mennyivel fog emelkedni a tömegközlekedési jegyek ára. Az energiahordozók árainak növekedése maga után vonja a természetes tarifaemelést, de nem a tényleges inflációt többszörösen meghaladó öszszeggel. Már mindenki megszokta, hogy évente legalább kétszer emelnek viteldíjat a BKV-nál. Sokan azt hiszik, hogy ha nem egyszerre emelik a tarifát 30 százalékkal, hanem két alkalommal érik el ezt az öszszeget, akkor a lakosság nem érzi meg annyira az emelés mértékét. Nem tudom, hogy egy-egy tarifaemelés után készült-e felmérés, hogy hány százalékkal kevesebben vesznek bérletet, mennyien vannak, akik már csak menetjegyet vesznek és csak „veszély” esetén érvényesítik azt. Mennyien vannak azok, akik egy megálló miatt nem szállnak fel a tömegközlekedés járműveire, hanem inkább gyalogolnak? Mennyien lesznek azok, akik a tömegközlekedési eszközök helyett beülnek az autójukba? Mennyien vannak azok, akik sem jegyet, sem bérletet nem vesznek, hanem bíznak vakszerencséjükben és az ellenőrök jóindulatában? Vajon hány ember ellen folyik szabálysértési eljárás, hány embernek van több tíz- vagy százezer forintos bírsága, amit nem tud kiegyenlíteni, nem tudnak behajtani, és a mostani tarifarendszer változásával mennyivel fog emelkedni a számuk?
A járatritkítással és egyes járatok megszüntetésével megnő az utazási idő, a zsúfoltság az elviselhetetlenség határát fogja súrolni (pláne a téli hónapokban). Azok is az autójukba fognak ülni, akik eddig a gazdaságtalanság miatt nem tették. Észrevehető mértékben lassulni fog a forgalom a főváros útjain. (Ez jó az államnak és jó a fővárosnak is, mert több jövedéki adó, áfa és iparűzési adó folyik be.) A forgalmi dugók miatt az eljutási idő mind a tömegközlekedési eszközökön utazóknak, mind pedig a saját autót használóknak megnő. Folyamatosan növekedni fog a levegő szennyezettsége, egyre több asztmatikus betegségben szenvedő gyermek és felnőtt lesz. Sok esetben már a levegő szennyezőanyag-tartalma a kritikus mérték közelében van. Ezt az értéket csak úgy lehet drasztikusan csökkenteni, ha a tömegközlekedési eszközök használatát minél többen veszik igénybe, kihasználtsága és színvonala átlagon felüli lesz. A bérletek árának felemelésével egy időben megszüntetik a havibérletet, amit azzal magyaráznak, hogy ez csak nekünk jó, mert hó elején nem lesznek tömött sorok a bérletpénztáraknál. A magyarázat szerint nekünk jó meg a BKV-nak, mert egy évben legalább hat nappal több jegyet kell venniük az utasoknak (burkolt áremelés). Januártól a HÉV-szerelvényekre érvényes kiegészítő bérlet árát tízszeresére emelik a 60 és 65 év közötti utazók számára, tehát nekik is teljes árú bérletet kell vásárolni.
Nem kaptunk még választ arra sem, hogy miért kell a 62 év alatti nyugdíjasoknak teljes árú bérletet vásárolniuk. Mindenki tudja, tavaly óta 62 év a nyugdíjkorhatár, de ha valaki valamilyen körülmények miatt nyugállományba vonul, akkor státusa szerint nyugdíjas, és szerintem jár neki a nyugdíjasbérlet is. Nem beszéltünk még a rokkantnyugdíjasokról sem, akik akaratuk ellenére nem tudnak teljes értékű munkát végezni. A 30 napos bérleteknél még az is előnyt jelent, ha valaki nem figyeli bérletszelvényének lejáratát, mivel a hónap bármelyik napján lejárhat, gyakoribb lesz a figyelmetlenségből bliccelők száma, több büntetést fizethetünk, gyakrabban járhatunk a Kertész utcába. A havibérlet megszüntetése maga után vonja a félhavi bérlet megszűnését is. Ezzel az üzleti politikával a budapesti tömegközlekedés teljes tönkretétele felé halad a BKV – ez talán a privatizáció előszele is lehet. Talán ezért is nevezték ki Antal Attilát, mert ebben már van gyakorlata.

A szerző közlekedési mérnök