Száz év után újra magyar magángyűjtemények kincsei láthatók az Iparművészeti Múzeumban, a hétfőn megnyíló, április 20-ig nyitva tartó Értékmentő szenvedély című tárlaton. Radisics Jenő, az Iparművészeti Múzeum legendás igazgatója száz évvel ezelőtt, 1907-ben kérte fel a budapesti „amateur” gyűjtőket egy közös kiállításra. Az Üllői úti palota földszintjén a hatalmas üvegcsarnok zsúfolásig megtelt magángyűjteményekből válogatott európai és keleti műtárgyakkal. Nemcsak a nagynevű arisztokrata és nemesi családok otthonából érkeztek szőnyegek, ezüstneműk, porcelánok és különféle dísztárgyak a tárlatra, hanem a gyarapodó főváros immár műgyűjtővé vált polgárainak, vagyis a kereskedőknek, vállalkozóknak, bankároknak, orvosoknak, ügyvédeknek, professzoroknak és literátoroknak a gyűjteményeiből is. Jó pár évtizedes kényszerszünet után ma a műgyűjtés ismét virágkorát éli Magyarországon. Az Iparművészeti Múzeum így visszatérhet a magángyűjtőkkel való – kölcsönös megbecsülésen alapuló – szoros együttműködéshez. A Radisics Jenő által támogatott egykori Műbarátok körének mintájára már meg is alakult az Iparművészeti Múzeumot segítő baráti kör. Az Értékmentő szenvedély – Műtárgyak magyar magángyűjteményekből című tárlaton 65 mai gyűjtő közel 600 műtárgyát tekintheti meg a nagyközönség az Iparművészeti Múzeumban január 22. és április 20. között. A hazai műgyűjtők által felajánlott közel 2000 alkotásból az intézmény szakemberei választották ki a legmegfelelőbb műkincseket (kurátor Horváth Hilda művészettörténész), kiváló műkincseket csodálhatunk meg az iparművészet teljes spektrumából, a kézművesmunkáktól kezdve, a XIX. századi iparművészeten és a XX. századi formatervezésen keresztül, a dekoratív kortárs művészetig. Sőt a képzőművészettel közös határterületek (faragvány, szobrászat, érmek, alkalmazott grafika) is képviseltetik magukat. A kiállításhoz magyar és angol nyelvű katalógus készül.

QR-kódos csalás terjed parkolóautomatáknál