Öt éve nem fordult elő olyan, hogy ne az Egyesült Államokban regisztrálják a legtöbb cégöszszeolvadást, de idén ez mégis megtörtént – derül ki a Thomson Financial tanulmányából, melyet a Reuters hírügynökség idézett. A világban összesen 4380 milliárd dollárt tett ki idén a vállalati fúziók értéke, amely az elemzés alapján 21 százalékkal több, mint 2006-ban volt. Ebből Amerika 1570, míg Európa 1780 milliárd dollárral vette ki a részét, s ezzel e tekintetben képes volt Amerika elé vágni. A végösszeg az összeolvadások nagy száma miatt lett ilyen óriási: amíg az Egyesült Államokban 5,5, addig Európában 35 százalékos volt a növekedés a cégfúziók terén.
A tanulmány szerint Amerikában főként az első fél évben volt nagy az összeolvadási kedv. Az első hat hónapban zajlott le a bekebelezések nagyobbik része, s a legtöbb ilyen esemény hátterében két magántőkéből működő vállalat állt.
– Sokkal nagyobb mértékű tranzakciók játszódtak le az ipar minden eddiginél szélesebb területén – foglalta össze a lényeget Bob Filek, a PriceWaterhouse Coopers elemzője a Reutersnek. A második fél évben aztán már a felvásárlásokban is meglátszott az Amerikában kitört másodlagos jelzálogpiaci válság. A világszerte tapasztalható pánik nyomán ugyanis drágult a hitelfelvétel, s ez jócskán megnehezítette az összeolvadások létrejöttét. Ennek hatására jelentősen lefékeztek a magántőke által indukált fúziós folyamatok. Ezt jól mutatja az is, hogy míg az első hat hónapban a magánszektor aktivitása 41 százalékot tett ki az Egyesült Államokban, júliustól kezdve ez a szám visszaesett 15 százalékra. De ez kihatott a teljes fúziós kedvre is, amely az év második felében csak az Egyesült Államokban 46 százalékkal csökkent, ami világszinten is 27 százalékos visszaesést jelent. A Reuters azt írta, hogy a kedvezőtlen feltételek miatt több neves vállalat is későbbre halasztotta felvásárlási törekvéseit. – Mindenki elkezdett a biztonságra törekedni, mert nem tudni, mennyivel lehet még kedvezőtlenebb a piac, vagy hol van ennek az egésznek a vége – erősítette meg a hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó bankár. Ugyanakkor hozzátette: a mostani időszak a kezdete annak, hogy a vállalatok több önbizalmat gyűjtsenek. Ezt a Thomson Financial elemzése is alátámasztja, amely szerint decemberben valamennyivel ismét megélénkült az aktivitás, hiszen sok cég még az év vége előtt túl akart esni a fúzión.
A legtőkeigényesebb összeolvadást egyébként a texasi energiavállalat, a TXU Corp. hajtotta végre, összesen 44,4 milliárd dollár értékben. A fúziós üzletek menedzselésében a Goldman Sachs amerikai befektetési bank lett az első, megelőzve az ugyancsak amerikai Morgan Stanley-csoportot, amely viszont Európában a Goldman elé került.
Őrült végjáték: csodagól döntött a Real Madrid rekordot jelentő mérkőzésén
