Európa a cégfúziók korszakát éli

Az idén 4380 milliárd dollárt ért el a vállalati összeolvadások értéke a világon, ami a tavalyihoz képest 21 százalékos növekedésnek felel meg – idézi a Reuters a Thomson Financial tanulmányát. Hosszú idő óta először nem az USA-ban, hanem Európában növekedett leginkább a fúziók száma, a kontinensen ugyanis 35 százalékkal történt több felvásárlás, mint 2007-ben.

Dékány Lóránt
2008. 01. 05. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Öt éve nem fordult elő olyan, hogy ne az Egyesült Államokban regisztrálják a legtöbb cégöszszeolvadást, de idén ez mégis megtörtént – derül ki a Thomson Financial tanulmányából, melyet a Reuters hírügynökség idézett. A világban összesen 4380 milliárd dollárt tett ki idén a vállalati fúziók értéke, amely az elemzés alapján 21 százalékkal több, mint 2006-ban volt. Ebből Amerika 1570, míg Európa 1780 milliárd dollárral vette ki a részét, s ezzel e tekintetben képes volt Amerika elé vágni. A végösszeg az összeolvadások nagy száma miatt lett ilyen óriási: amíg az Egyesült Államokban 5,5, addig Európában 35 százalékos volt a növekedés a cégfúziók terén.
A tanulmány szerint Amerikában főként az első fél évben volt nagy az összeolvadási kedv. Az első hat hónapban zajlott le a bekebelezések nagyobbik része, s a legtöbb ilyen esemény hátterében két magántőkéből működő vállalat állt.
– Sokkal nagyobb mértékű tranzakciók játszódtak le az ipar minden eddiginél szélesebb területén – foglalta össze a lényeget Bob Filek, a PriceWaterhouse Coopers elemzője a Reutersnek. A második fél évben aztán már a felvásárlásokban is meglátszott az Amerikában kitört másodlagos jelzálogpiaci válság. A világszerte tapasztalható pánik nyomán ugyanis drágult a hitelfelvétel, s ez jócskán megnehezítette az összeolvadások létrejöttét. Ennek hatására jelentősen lefékeztek a magántőke által indukált fúziós folyamatok. Ezt jól mutatja az is, hogy míg az első hat hónapban a magánszektor aktivitása 41 százalékot tett ki az Egyesült Államokban, júliustól kezdve ez a szám visszaesett 15 százalékra. De ez kihatott a teljes fúziós kedvre is, amely az év második felében csak az Egyesült Államokban 46 százalékkal csökkent, ami világszinten is 27 százalékos visszaesést jelent. A Reuters azt írta, hogy a kedvezőtlen feltételek miatt több neves vállalat is későbbre halasztotta felvásárlási törekvéseit. – Mindenki elkezdett a biztonságra törekedni, mert nem tudni, mennyivel lehet még kedvezőtlenebb a piac, vagy hol van ennek az egésznek a vége – erősítette meg a hírügynökségnek egy magát megnevezni nem kívánó bankár. Ugyanakkor hozzátette: a mostani időszak a kezdete annak, hogy a vállalatok több önbizalmat gyűjtsenek. Ezt a Thomson Financial elemzése is alátámasztja, amely szerint decemberben valamennyivel ismét megélénkült az aktivitás, hiszen sok cég még az év vége előtt túl akart esni a fúzión.
A legtőkeigényesebb összeolvadást egyébként a texasi energiavállalat, a TXU Corp. hajtotta végre, összesen 44,4 milliárd dollár értékben. A fúziós üzletek menedzselésében a Goldman Sachs amerikai befektetési bank lett az első, megelőzve az ugyancsak amerikai Morgan Stanley-csoportot, amely viszont Európában a Goldman elé került.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.