„Fenyegetett jövőjű világ”

Minden nemzedékre érvényes a Krisztus születésével elérkezett isteni meghívás – idézte fel a tegnap véget ért ünnep lényegét karácsonyi köszöntőjében XVI. Benedek pápa Vatikánvárosban kedden. Isten földje nem maradhat a politikai bebörtönzés földje – ezt Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka mondta szenteste Betlehemben.

Karácsony éjféli miséjének homíliájában XVI. Benedek pápa azt az egyetemes diagnózist „állította ki” mindnyájunkról: az emberiségnek szüksége van Istenre, de nem ad helyet a számára. A katolikus egyházfő a Szent Péter-bazilikabeli ünnepi szertartáson elítélte az úgymond önmagával elfoglalt társadalmat, amely nem hagy semmit (még csak időt sem) felebarátjának, a szegényeknek, a menedéket keresőknek és Istennek. Jézus betlehemi születésének körülményeit szimbólumokká emelve többek között megállapította, az istálló a rosszul gondozott földet is jelképezi egy elszennyezett és fenyegetett jövőjű világban. A szentbeszéd e környezetvédelmi kitételében az is szerepelt: az ember visszaél energia-erőforrásaival, és mindent figyelmen kívül hagyva önző módon kihasználja azokat.
A karácsony első napján sorra került pápai köszöntőre – amelyet a hagyományos urbi et orbi (a városnak és a világnak szóló) áldás követett – kétszázezres lélekszámú hallgatóság érkezett a Szent Péter térre. XVI. Benedek az ünnepi beszédben rámutatott: csakis a bibliabeli nagy világosság, amely Krisztusban jelent meg, képes az embereknek az igazi békét megadni. Ezért minden egyes nemzedékre érvényes a meghívás, hogy fogadja be ezt a békét, vagyis azt az Istent, aki Betlehemben eggyé lett velünk. „Történelmi esemény és a szeretet misztériuma, amely több mint kétezer éve megszólítja az embereket, férfiakat és nőket, minden korban és minden helyen” – méltatta a pápa a karácsonyt.
Joseph Ratzinger, akit 2005 tavaszán választottak XVI. Benedek néven pápává, külön is kérte, hogy Krisztus világossága ragyogja be a világot, és legyen vigasz mindazoknak, akik a nyomorúság, az igazságtalanság és a háború sötétségében élnek. A Szentatya külön megemlékezett Dárfúrról, Szomáliáról, a Kongói Demokratikus Köztársaság északi részének tájairól, Eritreáról, Etiópia határvidékéről, a Közel-Keletről, nemkülönben Irakról, Libanonról és a Szentföldről, Afganisztánról, Pakisztánról, Srí Lankáról, a Balkán vidékeiről, valamint azokról az övezetekről, ahol válságos állapot uralkodik. „Jézus töltse el bölcsességgel és bátorsággal a kormányok felelőseit, hogy az emberséges, igazságos és tartós megoldások keresésre törekedjenek” – kérte a pápa.
Végül a katolikus egyházfő 63 nyelven köszöntötte a világ népeit, köztük magyar nyelven is „Áldott karácsonyt” kívánt, majd urbi et orbi áldást adott a városra és az egész világra.
Több tízezer keresztény zarándok és turista gyűlt össze hétfőn Betlehemben, Jézus szülőhelyén, hogy ott töltse a szentestét és részt vegyen az éjféli misén. (Azóta, hogy 2000 őszén kitört a második palesztin felkelés, a bibliai város központjában, a Jászol téren karácsonykor is gyakorlatilag csak a helyi palesztin lakosok voltak láthatók.) Ami a betlehemi karácsonyi éjféli misét illeti: a szentföldi béke és szeretet, valamint a palesztin nép függetlenségének megteremtését célzó felhívást tett közzé homíliájában Michel Sabbah jeruzsálemi latin pátriárka. A Születés templomában azt hangsúlyozta: „Istennek e földje nem lehet egyesek számára az élet, míg mások számára a halál, a kirekesztettség, a megszállás vagy a politikai bebörtönzés földje”. Sabbah szentbeszédében bírálta a vallási szélsőségeseket, és sajnálkozott amiatt, hogy évről évre zsugorodik a Szentföldön élő keresztény közösség. A misén megjelent Mahmúd Abbász palesztin elnök is, aki előzőleg újságíróknak nyilatkozva reményét fejezte ki, hogy az ez év végén felújult izraeli–palesztin béketárgyalások jövőre elvezetnek a független palesztin állam megteremtéséhez.
A béketárgyalásokhoz fűződő remények miatt Betlehemben az idén az elmúlt évekhez képest jóval békésebben, sőt vidám hangulatban ünnepelték a karácsonyt – szerepelt az MTI híradásában.

Aki a családot gyengíti, a békét veszélyezteti. Miközben a politikában és a nemzetközi életben is hozzá vagyunk szokva a békéről szóló hangzatos frázisokhoz, XVI. Benedek a napokban nyilvánosságra hozott béke világnapi üzenetében rámutat, hogy annak megvalósítása az olyan alapvető dolgoknál kezdődik, mint a családi élet. Az egészséges családi élet olyan értékekre nevel, amilyenek a tágabb közösségeken belüli, sőt a nemzetközi kapcsolatok esetében is elengedhetetlenek. Ezért a pápa szerint a család intézménye elleni támadások közvetve a békét veszélyeztetik: aki akár tudattalanul is ellenzi a család intézményét, az egész közösség békéjét, a nemzetiét és a nemzetköziét egyaránt törékennyé teszi. Konkrétan mindaz, ami hozzájárul az egy férfi és egy nő házasságán alapuló család gyengítéséhez, mindaz, ami közvetlenül vagy közvetetten gátolja az új élet felelős befogadására való készségét, mindaz, ami akadályozza azon jogában, hogy a gyermekek nevelésének elsődleges felelőse legyen, a béke útjában álló objektív akadályt képez.
A katolikus egyházfő szorgalmazza, hogy nagyobb teret kapjon az emberiség számára közös szabályokat jelentő természettörvény, ami a kultúrák és vallások közötti párbeszéd alapjául szolgálhat, és már amúgy is megjelenik a nemzetközi jog alapelveiben.
XVI. Benedek a nemzeti és a nemzetközi gazdasági élet szervezése kapcsán is figyelmeztetett: nem szabad kizárólag az azonnali haszon nyers törvényeit követni, mert az embertelennek bizonyulhat.
Az iráni atomfegyverprogram közvetett óvatos elítélése mellett (a nukleáris fegyvereket birtokló államok szaporodása igazolt félelmeket kelt minden felelős személyben) a dokumentum aggasztónak tartja a fegyverkezési versenyben részt vevő államok számának növekedését is, s sürgeti a nukleáris fegyverek folyamatos és egyeztetett megsemmisítését.