Testet öltő geopolitikai álom

Tinédzserkorba lép a tíz éve alakult a Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova alkotta szervezet, a GUAM. A néhány esztendeje még lassan kimúló geopolitikai kuriózumként elkönyvelt szövetség a grúziai és az ukrajnai események, valamint az energiabiztonság előtérbe kerülése nyomán egyre fontosabb szerepet játszik az Európától a Kaukázuson keresztül Ázsiáig terjedő térségben. A szervezet célkitűzéseiről, a vele kapcsolatban látványos magyar érdektelenségről beszélgettünk az idén a soros elnöki tisztet betöltő Azerbajdzsán nagykövetével, Haszan Haszanovval.

Tíz éve a GUAM-ot az elemzők egyértelmű többsége szerint amerikai ihletésre hozták létre. Miről van szó igazán? Regionális öszszefogásról, gazdasági együttműködésről, avagy egy geopolitikai projektről?
– Először is szögezzük le, hogy a GUAM-ot maguk a tagországok és nem az Egyesült Államok hozta létre, s az Azerbajdzsán, Ukrajna, Grúzia és Moldova által alkotott egyesülés ma teljes jogú nemzetközi regionális szervezet, amelynek alapvető célja a demokratikus értékek, az emberi jogok biztosítása, a nemzetközi és regionális biztonság és stabilitás erősítése, az európai integráció elmélyítése, valamint a gazdasági, közlekedési és politikai együttműködés kiterjesztése. A közös gondolkodás az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) tető alá hozásakor kezdődött, hiszen e négy országot öszszeköti, hogy a volt Szovjetunió perifériáján, a szárnyakon helyezkedett el, s így mások voltak az érdekei, mint Oroszországnak. E négy ország a bécsi tárgyalások során, 1997. április 8-án együtt szólalt fel az ellen, hogy a Szovjetunió minden régióbeli befolyását megőrizni szándékozó Moszkva eme államok területén külön egyezmények nélkül fenntarthassa haditechnikáját. A GUAM tehát nem más, mint eme országok közös, Oroszországéval ellentétes geopolitikai érdekeinek megtestesülése a Szovjetunió felbomlását követő átalakulás folyamatában. Más kérdés, hogy megerősödve e szervezet közös politikai, gazdasági és egyéb társadalmi érdekeket is megjelenít. Ami pedig az amerikai ihletést illeti, a bécsi tárgyalási folyamatban a washingtoni küldöttséget vezető diplomatához csupán a kezdőbetűkből álló név köthető.
– A szervezet a demokrácia és a gazdaság fejlődésének jelszavát írta zászlajára, fennállásának évtizede alatt azonban nem nagyon lehetett hallani arról, hogy felemelte volna a szavát a demokrácia térségbeli megbicsaklásaival szemben…
– Ez nem így van, hiszen a GUAM például elítélte az Örményország által megszállt Hegyi-Karabahban tartott antidemokratikus és alkotmánysértő választásokat. Országaink fontos politikai és diplomáciai sikere, hogy az ENSZ felvette a napirendjére a térség etnikai problémáinak, befagyasztott válsággócai megoldásának a kérdését.
– Az elmúlt tíz évben e szervezet volt már öttagú is, egy U azonban Üzbegisztán kiválásával kiesett a nevéből. Milyen realitása van egy esetleges további bővülésnek?
– Először is, Üzbegisztán nem volt alapító tag. Ami pedig a bővítést illeti, most nem az az elsődleges. Sokkal inkább az, hogy a világ megértse e szervezet küldetését, feladatait, s kifejezze iránta szolidaritását. Ezért volt fontos számunkra, hogy a bakui jubileumi találkozón komoly szinten képviseltette magát államok sora Lengyelországtól a Baltikumon át az Egyesült Államokig. Ezek az országok láthatóan tisztában vannak a posztszovjet térség új geopolitikai realitásaival, a regionális együttműködés fontosságával, és azzal is, hogy az azerbajdzsáni gáz- és olajtartalékok milyen szerepet játszhatnak a világ energiabiztonságában.
– Évekig úgy tűnt, hogy a GUAM csak papíron létezik, Csipkerózsika-álmot alszik. Az energiabiztonság kérdésének előtérbe kerülése, s Azerbajdzsán említett tartalékok miatti felértékelődése azonban érezhetően új lendületet adott a szervezetnek…
– Visszautasítanám, hogy a GUAM bármikor is csak papíron létezett volna. Mindig nagyon aktív volt. Más kérdés, hogy Magyarország például nem mutatott különösebb érdeklődést e szervezet iránt. Igazolja ezt az is, hogy a jubileumi csúcson magát elnöki szinten képviseltető Lengyelországgal vagy Romániával ellentétben Magyarország észrevehetetlen maradt a Bakuban tartott jubileumi csúcstalálkozón, ahol Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke 25 állam és 8 nemzetközi szervezet magas rangú képviselőit fogadta. Egyébként a GUAM és a visegrádi csoport országainak együttműködését a közeljövőben tekinti át a szervezet, s ez a természetes módon szorosabbra fűzi az államaink közötti kapcsolatokat. A senki ellen nem irányuló, minden ország és nemzetközi szervezet felé nyitott GUAM-ban létezik a megfigyelő és a partner státusa is. A szervezet üdvözölte például a litván elnök arra irányuló felvetését, hogy alakuljon meg az Európai Unión belül a GUAM barátainak csoportja. Kiemelt érdeklődést mutat szervezetünk iránt Varsó, de a nagyobb távolság ellenére Washingtont is különszerződés köti a GUAM-hoz. Felfigyelt a térségre az Európai Unió is, s a vilniusi energiafórum lényegében a GUAM egyfajta kibővített tanácskozása volt.