Testet öltő geopolitikai álom

Tinédzserkorba lép a tíz éve alakult a Grúzia, Ukrajna, Azerbajdzsán és Moldova alkotta szervezet, a GUAM. A néhány esztendeje még lassan kimúló geopolitikai kuriózumként elkönyvelt szövetség a grúziai és az ukrajnai események, valamint az energiabiztonság előtérbe kerülése nyomán egyre fontosabb szerepet játszik az Európától a Kaukázuson keresztül Ázsiáig terjedő térségben. A szervezet célkitűzéseiről, a vele kapcsolatban látványos magyar érdektelenségről beszélgettünk az idén a soros elnöki tisztet betöltő Azerbajdzsán nagykövetével, Haszan Haszanovval.

2008. 01. 12. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tíz éve a GUAM-ot az elemzők egyértelmű többsége szerint amerikai ihletésre hozták létre. Miről van szó igazán? Regionális öszszefogásról, gazdasági együttműködésről, avagy egy geopolitikai projektről?
– Először is szögezzük le, hogy a GUAM-ot maguk a tagországok és nem az Egyesült Államok hozta létre, s az Azerbajdzsán, Ukrajna, Grúzia és Moldova által alkotott egyesülés ma teljes jogú nemzetközi regionális szervezet, amelynek alapvető célja a demokratikus értékek, az emberi jogok biztosítása, a nemzetközi és regionális biztonság és stabilitás erősítése, az európai integráció elmélyítése, valamint a gazdasági, közlekedési és politikai együttműködés kiterjesztése. A közös gondolkodás az európai hagyományos fegyverek korlátozásáról szóló szerződés (CFE) tető alá hozásakor kezdődött, hiszen e négy országot öszszeköti, hogy a volt Szovjetunió perifériáján, a szárnyakon helyezkedett el, s így mások voltak az érdekei, mint Oroszországnak. E négy ország a bécsi tárgyalások során, 1997. április 8-án együtt szólalt fel az ellen, hogy a Szovjetunió minden régióbeli befolyását megőrizni szándékozó Moszkva eme államok területén külön egyezmények nélkül fenntarthassa haditechnikáját. A GUAM tehát nem más, mint eme országok közös, Oroszországéval ellentétes geopolitikai érdekeinek megtestesülése a Szovjetunió felbomlását követő átalakulás folyamatában. Más kérdés, hogy megerősödve e szervezet közös politikai, gazdasági és egyéb társadalmi érdekeket is megjelenít. Ami pedig az amerikai ihletést illeti, a bécsi tárgyalási folyamatban a washingtoni küldöttséget vezető diplomatához csupán a kezdőbetűkből álló név köthető.
– A szervezet a demokrácia és a gazdaság fejlődésének jelszavát írta zászlajára, fennállásának évtizede alatt azonban nem nagyon lehetett hallani arról, hogy felemelte volna a szavát a demokrácia térségbeli megbicsaklásaival szemben…
– Ez nem így van, hiszen a GUAM például elítélte az Örményország által megszállt Hegyi-Karabahban tartott antidemokratikus és alkotmánysértő választásokat. Országaink fontos politikai és diplomáciai sikere, hogy az ENSZ felvette a napirendjére a térség etnikai problémáinak, befagyasztott válsággócai megoldásának a kérdését.
– Az elmúlt tíz évben e szervezet volt már öttagú is, egy U azonban Üzbegisztán kiválásával kiesett a nevéből. Milyen realitása van egy esetleges további bővülésnek?
– Először is, Üzbegisztán nem volt alapító tag. Ami pedig a bővítést illeti, most nem az az elsődleges. Sokkal inkább az, hogy a világ megértse e szervezet küldetését, feladatait, s kifejezze iránta szolidaritását. Ezért volt fontos számunkra, hogy a bakui jubileumi találkozón komoly szinten képviseltette magát államok sora Lengyelországtól a Baltikumon át az Egyesült Államokig. Ezek az országok láthatóan tisztában vannak a posztszovjet térség új geopolitikai realitásaival, a regionális együttműködés fontosságával, és azzal is, hogy az azerbajdzsáni gáz- és olajtartalékok milyen szerepet játszhatnak a világ energiabiztonságában.
– Évekig úgy tűnt, hogy a GUAM csak papíron létezik, Csipkerózsika-álmot alszik. Az energiabiztonság kérdésének előtérbe kerülése, s Azerbajdzsán említett tartalékok miatti felértékelődése azonban érezhetően új lendületet adott a szervezetnek…
– Visszautasítanám, hogy a GUAM bármikor is csak papíron létezett volna. Mindig nagyon aktív volt. Más kérdés, hogy Magyarország például nem mutatott különösebb érdeklődést e szervezet iránt. Igazolja ezt az is, hogy a jubileumi csúcson magát elnöki szinten képviseltető Lengyelországgal vagy Romániával ellentétben Magyarország észrevehetetlen maradt a Bakuban tartott jubileumi csúcstalálkozón, ahol Ilham Alijev, Azerbajdzsán elnöke 25 állam és 8 nemzetközi szervezet magas rangú képviselőit fogadta. Egyébként a GUAM és a visegrádi csoport országainak együttműködését a közeljövőben tekinti át a szervezet, s ez a természetes módon szorosabbra fűzi az államaink közötti kapcsolatokat. A senki ellen nem irányuló, minden ország és nemzetközi szervezet felé nyitott GUAM-ban létezik a megfigyelő és a partner státusa is. A szervezet üdvözölte például a litván elnök arra irányuló felvetését, hogy alakuljon meg az Európai Unión belül a GUAM barátainak csoportja. Kiemelt érdeklődést mutat szervezetünk iránt Varsó, de a nagyobb távolság ellenére Washingtont is különszerződés köti a GUAM-hoz. Felfigyelt a térségre az Európai Unió is, s a vilniusi energiafórum lényegében a GUAM egyfajta kibővített tanácskozása volt.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.