Útra kész a Jules Verne

Február második felében lőhetik fel a Nemzetközi Űrállomásra az első európai teherűrhajót. Lehetséges, hogy a Jules Verne több hétig vár majd a dokkolásra a világűrben, mert be kell várnia az Atlantis űrsiklót, amely – érzékelőinek hibája miatt – egyelőre nem kelhet útra.

Az üzemanyag szintjét jelző hibás műszerek megjavítása időigényes, ezért már biztos, hogy a következő hetekben nem indulhat el a Nemzetközi Űrállomásra (ISS) az amerikai Atlantis űrrepülőgép az európai Columbus laboratóriummal – olvasható a NASA honlapján. A lehetséges időpontok január vége, február eleje vagy március eleje. Változatlanul folynak azonban az előkészületek a Jules Verne nevét viselő európai teherűrhajó (ATV) felbocsátására. Az amerikai űrkutatási hivatal szerint nincs akadálya annak, hogy a szállítóhajó a terveknek megfelelően február második felében útra kelhessen az ISS-re a Francia Guyanában levő európai indítóhelyről, Kourou-ból. Más kérdés, hogy mikor dokkolhat, ez ugyanis nem független az Atlantis érkezésének egyelőre ismeretlen időpontjától. Az amerikai és az európai űrszakemberek szerint nincs kizárva, hogy a Jules Vernének két hétig kell majd a világűrben várnia a sorára.
Egyelőre csak az biztos, hogy az ATV útját pontosan össze kell hangolni a következő két űrsiklómisszióval: az Atlantiséval és az Endeavouréval. Az eredeti elképzelések szerint az Endeavournak február közepén kellene az ISS-re szállítania a következő tudományos laboratórium, a japán Kibo egy részét is.
A Jules Verne az első az európai űrkutatási ügynökség automata szállító járműveinek sorában. Ezek a teherhordók egy-egy útjuk alkalmával kilenctonnányi ellátmányt juttathatnak el az űrbázisra, csaknem négyszer annyit, mint a Progressz űrhajók. A 20 tonna tömegű űrjármű a legnagyobb, amelyet valaha Európában építettek, s első útján hét tonna üzemanyagot, vizet, élelmet és tudományos berendezést visz magával.
A személyzet nélküli teherszállító feladata az is, hogy szükség esetén hajtóműveivel megemelje az űrállomás pályamagasságát.