A kormányt kérlelik a Hajdú-Bét károsultjai

Négy év után nyilvánvalóvá vált, hogy a Hajdú-Bét felszámolásából semmilyen forrásra nem számíthatnak a mintegy hatmilliárd forinttal hoppon maradt kistermelők, ezért tegnap újabb segítséget kértek a kormánytól. Felhívásukban emlékeztettek rá, hogy a vállalat felszámolása idején a Bajnai Gordon vezette Wallis Zrt. tulajdonában volt. Bajnai jelenleg az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium vezetője.

Már több mint négy éve, hogy elkezdődöttt a Hajdú-Bét felszámolása, ám a cégnek beszállító gazdálkodók a mai napig nem kapták meg a nekik járó mintegy hatmilliárd forintot, és erre már remény sem mutatkozik – közölte tegnapi sajtótájékoztatóján Jakab István, a Magyar Gazdakörök és Gazdaszövetkezetek Szövetségének elnöke azt követően, hogy átvette a károsult állattartók petícióját. – Az azóta eltelt időben a több mint ötszáz pórul járt gazdálkodó csak az állatok takarmányozására korábban felvett hiteleik törlesztésére kaptak – az unió által engedélyezett, úgynevezett de minimis alapból – összességében 80-100 millió forintot – tájékoztatott Ónódiné Demeter Éva, a károsultak képviselője. – Ezért – tette hozzá – a legtöbb érintettet az anyagi ellehetetlenülés fenyegeti. Mint mondták, az újabb kormányzati beavatkozásra az unió intézkedése ad lehetőséget: a de minimis támogatásból az állam magasabb összeget, pontosan 7500 eurót fizessen ki a károsultaknak. Figyelembe véve a korábban kapott támogatást, ezt kihasználva 1,7-1,8 millió forinthoz juthatnának most a károsultak.
Ez az összeg Ónódiné szerint arra lenne elegendő, hogy megszabaduljanak felvett hiteleiktől. Megemlítette, hogy Gráf József agrárminisztertől ígéretet kapott arra, hogy segíteni fog, ha azt a jogszabályok lehetővé teszik, amit elmondása szerint örömmel fogadtak, mert elődje még azon álláspontot képviselte az ügyben, hogy aki vállalkozik, az bukhat is. A tájékoztatón Jakab István emlékeztetett arra, hogy a Hajdú-Bét felszámolásának elindítása idején az a Wallis Zrt. volt a társaság fő tulajdonosa, amelynek egyik vezetője, Bajnai Gordon jelenleg önkormányzati és területfejlesztési miniszter. Szerinte a kormánynak már csak „érintettsége” miatt is át kellene értékelnie a hozzáállását.
Ónódiné arra is felhívta a figyelmet, hogy az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) végrehajtási eljárást indított azon társai ellen, akik, mivel nem kapták meg árujuk után az ellenértéket, az áfát sem tudták befizetni. Ezzel kapcsolatban Tömöri Lajosné baktalórántházi volt gazdálkodó elmesélte, hogy amikor a pénzügyminisztert arra kérték, tegyék számukra lehetővé az áfa meg nem fizetését, az így válaszolt: ez nem lenne méltányos a gazdaság többi szereplőjével szemben. A takarmányra felvett banki hitelét eladott tanyájából kifizető hölgy ezért kénytelen volt felhagyni a gazdálkodással. Mint mondta, Baktalórántházán és környékén 2004-ben még több tucat libatartó telep működött, mára számuk 5-6-ra csökkent.
A felszámolási eljárás menetéről Ónódiné közlése szerint semmilyen tájékoztatást nem kapnak a felszámolótól. Mint mondta, információi szerint a Hajdú-Bét korábbi menedzsmentje a cég záró könyvelésében – amelyet a felszámolónak adtak át – a valóságosnál 600 millió forinttal kisebb vagyoni értékkel tüntette fel a vállalatot. Emiatt szerinte a felszámolónak büntetőügyi eljárást kellett volna kezdeményeznie. Kérdésünkre elmondta: a hitelezők 2004 júniusában ültek össze, hogy megalakítsák a választmányt, ám aznap a Wallis képviseletében Bajnai Gordon egy négymilliárdos hitelezői igényt jelentett be. Ezzel tájékoztatása szerint olyan mértékűre csökkent a libatenyésztők követelésének aránya, hogy nem tudták megalakítani a választmányt.
Lapunk megkeresésére a Hajdú-Bét felszámolásával megbízott Hajdú Ágnes, a „Hunyadi” Válságmenedzser és Felszámoló Zrt. elnök-vezérigazgatója elmondta: nincs tudomása arról, hogy valódi értékénél kisebbnek tüntettek fel a társaságot a könyvekben. Szerinte az sem igaz, hogy a Wallis négymilliárdos követelést jelentett volna be, a legnagyobb igényt a Raiffeisen Bank jegyezte, ám a pénzintézet nem képviseltette magát a hitelezők 2004-es választmányi ülésén, ezért hiúsult meg a hitelezői választmány megalakulása.
A debreceni központú Hajdú-Bét egykor a hazai baromfiállomány mintegy negyven százalékát dolgozta fel, európai mércével is az egyik a régió egyik legjelentősebb társasága volt. A Wallis Zrt. 1998-ban szállt be a cégbe társtulajdonosként, majd 1999-ben többségi tulajdonos lett. 1999 és 2005 között Bajnai Gordon volt a Wallis Zrt. vezérigazgatója.

Eladhatják Bábolnát. Márciusban meghirdetheti a Bábolna Zrt. privatizációs pályázatát a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt., ha addigra sikerül értékesíteni az állami tulajdonú társaság szendrői és kerteskői gazdaságát – tudta meg a Világgazdaság. E két utóbbi egység előzetes eladását kormányhatározat írja elő ahhoz, hogy a Bábolna Zrt.-t privatizálni lehessen. A gazdasági lap szerint a befektetők számára vonzók lehetnek az uniós földalapú támogatások is. Mindazonáltal az, hogy az év elején indoklás nélkül elbocsátották a Bábolna Nemzeti Ménesbirtok ügyvezetőjét, olyan piaci spekulációkat vetett fel, miszerint a Bábolna Zrt. földjeinek nagy részét – mintegy 770 hektárt – ide csoportosítanának át.