„csak az elsöprő eredménynek lehet elsöprő következménye.” Orbán Viktor, a Fidesz elnöke a TV2 tegnap reggeli műsorában azt mondta: nagyobb arányban mehetnek el az emberek a népszavazásra, mint korábban bármikor. A pártelnök arról is beszélt, hogy más lesz a referendum következménye, ha sokan, és más, ha kevesebben vesznek részt a szavazáson. A Fidesz vezetője ugyanakkor hisz abban, hogy a népszavazás befolyásolja majd, milyen kormány van, és az mit tehet, és nem tehet meg. Az ellenzéki politikus az Info Rádió Aréna című műsorában azt mondta: az eredményes és érvényes népszavazás szép cél, de nem elég, csak az elsöprő eredménynek lehet elsöprő következménye, akkor viszont bármi megtörténhet, a labda akkor már a kormányzó pártok oldalán lesz – mondta a pártelnök. Arra a kérdésre, mit tennének egy nagyarányú győzelmet követően, Orbán Viktor kifejtette: értékelni fogják a helyzetet, és a szavazás másnapján módosító törvényjavaslatot fognak benyújtani a parlamentnek. A politikus ugyancsak kérdésre válaszolva elmondta: ugyan néhány fideszes vezetésű város kórházában végbementek privatizációs folyamatok, azok nem a párt központi politikáját tükrözik. Kiemelte: nem ért ezzel egyet, de elfogadja, a demokrácia ebben az esetben ugyanis fölülírja a pártszempontokat. (V. T.)
Szakítva az eddigi hagyományokkal, a volt kormányfő nem klasszikus évértékelő megtartására vállalkozott, sokkal inkább – alkalmazkodva az idei év legnagyobb belpolitikai kihívásához – népszavazási kampánybeszédet tartott – olvasható a Századvég elemzésében. Orbán Viktor helyzetértékelése szerint a kormányzat eddigi kudarcpolitikáját mára az egész társadalom elszenvedte, ebből kifolyólag az általa 2007-ben meghirdetett „új többség” napjainkra az „igenek” pártján áll. Az ellenzéki politikus a Fidesz szavazói táborán túlmutatóan mozgósítani kívánta a kormányzat tevékenységével elégedetlen társadalmi csoportok tagjait is.
Orbán jövőorientált beszédet mondott, amelyben a múlt csak annyiban játszott meghatározó szerepet, amennyiben képes igazolni a jövőbe vetett hitet. Így visszanyúlt a rendszerváltás időszakában tapasztalt társadalmi összefogáshoz, valamint a polgári kormány eredményeihez, mint például az azóta megváltoztatott családtámogatási rendszerhez. Ez a felvázolt jövőkép ugyanakkor rövid távúra sikerült, amelynek első és egyben előre látható állomása a márciusban esedékes népszavazás. Az ellenzéki politikus beszédében tehát nem érintette a népszavazás után kialakuló politikai helyzetet, ami részben érthető, hiszen egy, az ellenzék számára sikeres voksolás esetén nincs a frakciószövetségnek alkotmányos lehetősége a kormány elmozdítására. Beszédével utalt arra, hogy az igenek sikere esetén a politikai és az abból következő alkotmányos felelősség a kormányfőre, a kormánypártokra és azon szavazókra hárul, akik nem támogatták a kórházi napidíj, a vizitdíj és a tandíj eltörlésének ügyét. Hogy a Fidesz elnöke számára nem a múlt, hanem a jobb jövőt magában hordozó jelen kihívásaira adott válasz a fontos, jól jelzi, beszédében szinte nem is foglalkozott politikai riválisával.
A Századvég úgy látja, a beszéd valódi célja egyértelmű: 2008. március 9-én minél nagyobb választói tömeget az urnákhoz vinni, és az igen szavazatok többségével bizonyítani, hogy a Gyurcsány-kormány politikai értelemben megbukott. Orbán azt sugallja, hogy a kormányfő a felhalmozódó és egyre látványosabb hibákért a felelősséget nem vállalva, a hatalomhoz mindenáron ragaszkodva igyekszik biztosítani saját pozícióját.
