Amatőr revizorok ellenőriznek

Újonnan felvett, tapasztalatlan ellenőrökre bíz vagyonosodási vizsgálatokat az adóhatóság, miközben az Európai Bíróságon keresik igazukat a korábban elbocsátott, nagyobb gyakorlattal rendelkező munkatársak. A revizorok némelykor nem veszik figyelembe az ügyfelek bizonyítékait.

Terítéken a minimumadó. Döntés előtt állnak a társaságok és az egyéni vállalkozók. Ha nyereségük nem éri el a korrigált árbevétel két százalékát, választhatnak: vagy megfizetik a minimumadót, vagy bevallásukban feltüntetik a gazdasági tevékenységük sikertelenségét. Utóbbi esetben az adózónak a bevallás mellett ki kell tölteni egy adatlapot. A veszteséget bevallók közül az adóhatóság a beérkezéstől számított 30 napon belül kiválasztja azokat, akiket vagyonosodási vizsgálat alá von. A revizorok felfigyelhetnek a nagy értékű reklámra, a piackutatási szerződésekre, továbbá a magas telefonszámlákra, a jármű-üzemeltetési költségekre. Ha a hivatal úgy ítéli meg, hogy a veszteség hátterében jövedelemeltitkolás húzódik meg, komoly bírságot szab ki.

A tavaly meghirdetett álláshelyek több mint nyolcvan százalékát betöltötte már a hivatal – közölték kérdésünkre tegnap az adóhatóságnál. Az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal (APEH) a múlt évben döntött úgy: országos szinten 1800 munkavállalót vesz fel. Az APEH tájékoztatásából kiderült, hogy az új alkalmazottak legtöbbje az ellenőrzési és a végrehajtási ügyekkel foglalkozik majd. Az ellenőrzési szakterület munkatársai végzik többek között a vagyonosodási vizsgálatokat is, vagyis minden jel arra mutat, hogy az APEH a vagyongyarapodás jogszerűségét ellenőrző eljárások számának jelentős emelkedése miatt kényszerült létszámbővítésre. Egyre többet hallani ugyanakkor arról: a hivatal ügyintézői szakszerűtlenül folytatják le az eljárásokat. Miközben az APEH újabb alkalmazottakat vesz fel, az Európai Bíróság a 2003-ban elbocsátott adóhivatali munkatársak ügyével foglalkozik.
A vagyonosodási vizsgálatok kérdése azért került az érdeklődés középpontjába, mert a korábbi időszakhoz képest az APEH jóval több esetben indított effajta eljárást – mondta lapunknak Vadász Iván, az Adótanácsadók Egyesületének alelnöke.
*
Emlékeztetőül: tavaly, az év elején tízezer vagyonosodási vizsgálat lefolytatását határozta el a hivatal, ám a kapcsolódó egyéb eljárások miatt a múlt esztendőben megindított ellenőrzések száma végül meghaladta a 15 ezret. A második Gyurcsány-kormány megalakulása előtt ugyanakkor évente csupán néhány száz adózó vagyonszerzését vizsgálta az APEH. A szakember úgy vélekedett: az adóhatósági ügyintézés szakmai színvonala alacsony. Vadász szerint ennek az az oka, hogy a hivatal alkalmazottai nem kapnak megfelelő képzést. Az ellenőrzések szakszerű lefolytatásához ugyanis nem elegendő csupán az adójogi szabályok ismerete, célszerű, ha az ügyintéző jártas a munkajog, a cégjog és a polgári jog területén is. A szakember elmondta: előfordult már például az is, hogy az újonnan munkába állt, tapasztalattal nem rendelkező adóhatósági alkalmazott első ügye egy vagyonosodási vizsgálat volt. A legnagyobb gond az, hogy a hivatali ügyintézők nem alkalmazzák megfelelően a törvényben előírt szabályokat – vélekedett Vadász. Sokszor fordul elő, hogy a vagyonosodási eljárásokban figyelmen kívül hagyják az adózó javára szolgáló bizonyítékokat.
Hasonlók a vagyonosodási eljárásokban eljáró ügyvédek tapasztalatai is. Több jogi képviselő is úgy véli: számos vagyonvizsgálati eljárásban előfordult, hogy a hivatal indokolatlanul nem fogadta el az adózó bizonyítékait. A következő példát hozták: az egyik ügyfél kölcsönt vett fel egy magánszemélytől. Az erről szóló szerződést két tanú is aláírta. A tanúkat az eljárásban meghallgatta az adóhatóság, és mivel a szerződésnél közreműködő személyek nem emlékeztek azonosan a három évvel korábbi pénzátadás minden részletére, annak ellenére, hogy vallomásuk döntően egyező és alapos volt, az APEH ügyintézője úgy döntött: a tanúk vallomása nem hiteles, tehát a kölcsönadás nem történt meg. Az ügyvéd szerint nehezen eldönthető, hogy az adóhatóság szándékosan alkalmazza tévesen a jogszabályt, vagy a hivatali alkalmazottak tapasztalatlansága miatt nem szabályszerűek az ellenőrzések. A tévedéseknek súlyos következményei vannak: az a bevétel, amelynek jogszerűségét nem tudják igazolni, adózatlan jövedelemnek számít. Így többmilliós adóhátralékot is megállapíthat az APEH, ami után magas bírságot, késedelmi kamatot is felszámít.
A mostani létszámbővítés azért is érdekes, mert 2003-ban a közszférában végrehajtott tömeges elbocsátások érintették az APEH állományát. A leépítést ugyan a magyar bíróságok a hazai törvények alapján jogszerűnek ítélték, de az Európai Unió jogszabályai szerint a kabinet nem térhetett volna el az egyezségtől. Több elbocsátott az Európai Bírósághoz fordult, a közösségi ítélkező fórum a beadványokat befogadta. A döntés várhatóan még az idén megszületik.