Botrány a román gimnázium átadása körül

Megbosszulta magát, hogy a román kisebbségi önkormányzati hálózat megtűri sorai között a nem az adott nemzetiséghez tartozó képviselőket. Így állt elő az a helyzet, hogy a román közösség sok ismert tagja tiltakozik amiatt, hogy az etnobiznisztől fertőzött Magyarországi Románok Országos Önkormányzata átvenné Gyula városától a két tannyelvű Balcescu gimnáziumot.

Törvény adta joguk az országos kisebbségi önkormányzatoknak, hogy átvegyenek települési önkormányzatoktól nemzetiségi oktatási intézményeket. Így elvileg semmi botrányos nincs abban, hogy a Kreszta Traján vezette Magyarországi Románok Országos Önkormányzata (MROÖ) is erre adta a fejét. Tavaly ősszel be is jelentették Gyula önkormányzatánál, hogy át szeretnék venni a várostól a jó hírű Nicolae Balcescu Általános Iskola és Gimnázium, valamint az ezekhez kapcsolódó diákotthon és kulturális centrum fenntartói jogát. Szépséghiba, hogy nem csatolták bejelentésükhöz sem a szülői munkaközösség, sem a diákönkormányzat véleményét. Emiatt is történt, hogy a 350 tanulót nevelő-oktató román nemzetiségi iskola szülői munkaközössége, mintegy száz szülő egyetértő aláírásával, utóbb Arató Gergely oktatási államtitkárnak küldte meg álláspontját. (A tárca még nem válaszolt.) Ennek lényege, hogy veszélyeztetve látják az iskola jövőjét a román önkormányzat szándéka miatt, mivel „a románság körében virágzik az etnobiznisz”. Kérik az államtitkárt, hogy a reménybeli kompromisszum megszületéséig ne tárgyaljanak a fenntartói jog átadásáról. Az MROÖ átvételi szándékát rosszallja a Gyulai Román Kisebbségi Önkormányzat is. Egyaránt hivatkoznak az álkisebbségiek jelenlétére az országos testületben, illetve arra, hogy nincs meg az MROÖ-nek a megfelelő szakmai bázisa a két tannyelvű intézmény színvonalának megtartására. Hasonló érveléssel a Békés és Csongrád megyében terjesztett Hír6 nevű napi orgánumhoz honi román intézmények, civil szervezetek, kisebbségi önkormányzati képviselők, román közéleti személyiségek és szakemberek juttatták el tiltakozásukat.
A botrány mögött többek között az a probléma húzódik meg, hogy a gyulai nemzetiségi intézmény átvételére ajánlkozó román önkormányzatba köztudomásúan számos nem román egyén jutott be, illetve olyan román, aki nem beszéli anyanyelvét. Az egész román önkormányzati rendszer fertőzött az etnobiznisszel, például a kilenc fővárosi román képviselő közül csak kettő román, a többi cigány vagy erdélyi magyar. Kreszta Traján a kisebbségi törvényt okolja a közösségbe befurakodókért, de nem lát okot az aggodalomra a gyulai gimnáziumot illetően. Szerinte ha a kisebbség legfőbb szerve átveszi a Balcescu gimnáziumot, az mint iskolacentrum sokat tehet a térség veszélybe került nemzetiségi kisiskoláiért is.
– Kell-e több bizonyíték aggodalmunk jogosságára annál a ténynél, hogy az új országos román önkormányzat többsége már az alakuló közgyűlésen úgy határozott: nem engedélyezi a testület munkájában a román nyelv használatát? – nyilatkozta lapunknak Martyin Tivadar, aki Méhkerék polgármestere, és az MROÖ ellenzéki tagja. Martyin hozzátette: csak a kisebbségi ombudsman közbenjárásával szűnt meg a fenti törvénytelen állapot, amelyet az okoz, hogy a gyatra kisebbségi választójog következményeként nem románok is döntnökök lehetnek a nemzetiség ügyeiben. Aláhúzta a román képviselő: a jelenlegi MROÖ rossz gazdája lenne a nagyszerűen működő román iskolának. Szerinte elképzelhető, hogy „az állami normatívák nem akadálytalanul folynának keresztül az új iskolafenntartó kezén”. Lapunk úgy tudja, Gyula önkormányzata mai testületi ülésén elhalasztja az átadás kérdésének napirendre vételét.