Most bezzeg hallgatnak a korrupcióérzékeny NGO-k, pedig egyik sem tartja jónak az állami adománykérést

Magyar Péter arra kéri a hazai és nemzetközi vállalatokat, hogy járuljanak hozzá az 1956-os forradalom 70. évfordulójára tervezett ünnepség és emlékhely költségeihez. A Tűzfalcsoport szerint azonban egy ilyen közvetlen adománykérés komoly összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatokat vet fel, különösen az állami megrendelésekért versenyző cégek esetében.

Forrás: Facebook

Fizess, hogy játszhass

A Tűzfalcsoport hangsúlyozta, 

ezek az elvek lényegükben összhangban állnak az Európa Tanács GRECO nevű korrupcióellenes testületének állásfoglalásaival is. A GRECO az úgynevezett ötödik értékelési körben – amely kifejezetten a kormányzati csúcsvezetők integritásával foglalkozott – arra hívta fel a figyelmet, hogy szigorú korlátokra van szükség a politikusok és az üzleti szféra közötti ajándékok és egyéb „szívességek” tekintetében.

A Tűzfalcsoport megjegyzi: az angolszász jogi nyelvben erre létezik egy külön kifejezés, a pay-to-play, vagyis nagyjából „fizess, hogy játszhass”. A szerzők ugyanakkor hangsúlyozzák, hogy mindebből nem következik az, hogy Magyar Péter vagy egy esetleges Tisza-kormány bizonyosan kedvezne a legnagyobb donoroknak valamely állami döntés során. 

A Tűzfalcsoport szerint azonban már az is problémát jelenthet, ha az adományozók – különösen akkor, ha közülük többen, illetve rendszeresen sikerrel szerepelnének állami tendereken – olyan benyomást keltenének, amely alapján a vesztesek vagy a társadalom egy része összekapcsolhatná az adományozást és a későbbi üzleti sikereket.

 A másik oldalról, vagyis a vállalkozások szemszögéből nézve a szerzők szerint ugyanez a helyzet kényszert is teremthet. A Tűzfalcsoport érvelése szerint ugyanis felmerülhetne bennük az a félelem, hogy ha nem adományoznak, vagy nem a megfelelő összeget ajánlják fel, annak később hátrányos következményei lehetnek számukra.

A cikk ezután az amerikai szövetségi jogra hivatkozik. A Tűzfalcsoport szerint az Egyesült Államokban éppen a hasonló összeférhetetlenségi és korrupciós kockázatok miatt vannak olyan szabályok, amelyek korlátozzák, hogy jelöltek az állam szerződéses partnereitől hozzájárulást kérjenek vagy fogadjanak el. 

A szerzők hangsúlyozzák: ennek nem az az oka, hogy minden ilyen hozzájárulás vesztegetésnek minősülne, hanem az, hogy a szabályozásnak már a gyanú lehetőségét is igyekeznie kell kizárni. A Tűzfalcsoport ezután Massachusetts példáját hozza fel. A szerzők szerint az állami etikai bizottság egyik állásfoglalása alapján egy közhivatalnok csak akkor kérhet adományt olyan szereplőktől, akikkel hivatalos ügye lehet, ha egyszerre öt feltétel teljesül.

Így a gyűjtésnek jogszabályi keretek között kell zajlania, a megkeresett személy nem állhat folyamatban lévő vagy várható döntés hatálya alatt, nem történhet nyomásgyakorlás, a hivatalnak valamennyi érintettel objektív mércék alapján kell eljárnia, továbbá nem részesítheti előnyben azokat, akik adományoztak, és nem hozhatja hátrányos helyzetbe azokat, akik nem adtak. A szerzők szerint emellett a megkeresettek nevét írásban és nyilvánosan is közzé kell tenni.

A Tűzfalcsoport a marylandi etikai bizottság álláspontját még szigorúbbnak mutatja be. Eszerint a választott tisztségviselőknek tartózkodniuk kell a közvetlen adománykéréstől, különösen azok esetében, akik a hatáskörük alá tartoznak. A szerzők mindezek alapján úgy értékelik, hogy ahhoz képest, hogy a magyar miniszterelnök egy sajtótájékoztatón név szerint megnevezte, kitől vár felajánlást, a megoldás legalábbis szokatlannak tekinthető. A Tűzfalcsoport ezt különösen az előzmények miatt tartja figyelemre méltónak. 

Magyar Péter Paks kapcsán bírálta azokat a cégeket, amelyek nem adományoztak elég gyosan Fotó: Denes Martonfai

A cikk felidézi, hogy Paks kapcsán a miniszterelnök név szerint méltatta a Strabag gyors reagálását, miközben a szerzők szerint bírálta azokat a magyar vállalkozókat, akik nem hasonló módon jártak el. A cikk ezt követően Magyar Péternek a Notre-Dame felújítására tett utalásával foglalkozik. A Tűzfalcsoport szerint éppen ez a példa mutatja meg, hogy a franciaországi megoldás lényegesen eltért attól, amit a szerzők szerint a magyar kormányfő javasolt. 

Mint írják, Párizs legendás székesegyháza 2019-ben súlyosan megrongálódott egy tűzvészben. A Tűzfalcsoport hangsúlyozza, hogy ebben az esetben egy világörökségi jelentőségű műemléket ért váratlan katasztrófa, nem pedig egy évente megrendezett eseményről vagy egy évfordulóhoz kapcsolódó ünnepségről volt szó.

Franciaországban más volt a helyzet

A cikk szerint Franciaország a történtekre egy különleges nemzeti gyűjtéssel reagált, amelynek szabályait törvényben rögzítették. A jogszabály meghatározta, hogy az összegyűjtött pénzek kizárólag a katedrális megőrzésére és helyreállítására fordíthatók, azt is rögzítette, hogy mely szervezetek gyűjthetik az adományokat, valamint előírta, hogy a befolyt összegeket az államhoz, illetve a helyreállítást irányító közintézményhez kell továbbítani.

A Tűzfalcsoport azt írta, ennek köszönhetően egyértelmű volt a pénzek felhasználásának célja és útja, így nem merült fel az a kérdés, hogy az adományok milyen más, politikai vagy üzleti érdekeltségekhez kapcsolódó szereplőkhöz kerülhetnek. 

A szerzők összegzése szerint tehát a Notre-Dame esetében egy rendkívüli katasztrófát követően létrehozott, törvényben szabályozott, célhoz kötött és elszámoltatható nemzeti gyűjtésről volt szó. A Tűzfalcsoport azt is kiemeli, hogy Emmanuel Macron nem nyilvánosan bírálta vagy támadta azokat, akik valamilyen okból nem csatlakoztak a kezdeményezéshez.

A Tűzfalcsoport végül hozzáteszi: Magyar Péter motivációját bizonyos szempontból érthetőnek tartja. A szerzők szerint a miniszterelnök számára fontos lehet a népszerűség, miközben politikai szerepfelfogásához hozzátartozik, hogy másokat is ösztönözzön vagy utasítson. A cikk azonban azt kérdezi: ha korábban ennyire hangsúlyos volt a korrupciós kockázatokra érzékeny civil szervezetek szerepe, akkor miért nem hallani most hasonló tiltakozásokat a külföldről is támogatott, „korrupcióérzékeny” NGO-k részéről.