Erőszak, szex a börtönben

A börtönbeli szexuális zaklatások töredéke jut csak el kivizsgálásig, a jelentett esetekből kiindulva a rabok másfél ezrelékét éri ilyen inzultus. Nyugati országokban bevett gyakorlat az úgynevezett ágyas beszélő, a hazai elítéltek alapos vizsgálat után kaphatnak csak rövidebb eltávozásokat.

Berta Hajnal
2008. 02. 24. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Tömegnyomor. Évről évre javul ugyan a helyzet, de még mindig csaknem 140 százalékos a hazai börtönök átlagos kihasználtsága. Egy időben körülbelül 15-16 ezer rab tölti büntetését a különféle intézetekben. Komoly javulást várnak a Szombathelyen és Tiszalökön épülő két új intézet megnyitásától, de egyszemélyes zárkák itt sem lesznek majd, legfeljebb ketten-hárman ülnek majd egy szobában.


Öt-öt év fegyházbüntetésre ítélt a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Bíróság a múlt héten két rabot, akik megerőszakolták cellatársukat a nyíregyházi börtönben. A többszörösen elkövetett fajtalankodásért első fokon két évet kaptak, de az ügyész súlyosbítást kért. Szemérem elleni vétség miatt rendőrségi eljárás indult a Pénzes Henrietta meggyilkolása miatt elítélt 17 éves K. András, „Muki” ellen is, mert a gyanú szerint megerőszakolta cellatársát. Hasonló dolgok nap mint nap előfordulnak a hazai börtönökben, de a bizonyíthatóság nehézsége és az eltitkolt esetek miatt ritkán születik súlyosabb ítélet. A büntetés-végrehajtási intézetekben farkastörvénynek uralkodnak, az erős szinte bármit megtehet, a gyengéket kihasználják társai, gyakran nemcsak csicskásként, hanem szexuális tárgyként is.
Boros János igazságügyi pszichológus lapunknak kifejtette: az agresszió óhatatlanul és talán egyre jobban benne van a börtönök légkörében, a rabok szolidaritási csoportokba rendeződnek, a dörzsöltsége vagy fizikai ereje miatt főnökké vált elítélt pedig szinte mindent megtehet. Ahhoz, hogy a börtönökben mindennapos a fajtalankodás, nagyban hozzájárul a túlzsúfoltság és a felügyelők leterheltsége, a létszámbeli hiányosságok is. A szakértő elmondta: az intézetekben este héttől reggelig nem nagyon néznek rá a rabokra, éjszaka pedig bármi megtörténhet az akár tíznél is több fős cellákban. Még a zuhanyozás alatt sem tudják minden elítélten rajta tartani a szemüket a felügyelők. A nyugati börtönökben, például Dániában nemcsak lényegesen jobbak az elhelyezés feltételei, de a rabok úgynevezett ágyas házakat is igénybe vehetnek. Alanyi jogon törvényes légyottot tarthatnak barátnőjükkel, feleségükkel az erre kialakított, motelszerű külön barakkokban. Fajtalankodás rendkívül ritkán fordul elő.
A hazai büntetés-végrehajtási törvény 1993-as módosításakor szóba jött az ilyen ágyas beszélők, illetve a rövid eltávozások, kimaradások lehetősége is. Mivel előbbinek semmilyen hagyománya nem volt Magyarországon, a döntéshozók utóbbinál maradtak. Jelenleg csak a fegyház fokozatra ítéltek nem élhetnek ezzel a kedvezménnyel.
A fajtalankodás vagy szemérem elleni vétség, erőszak a férfiak közt gyakori, a nőknél ez árnyaltabban, nehezebben körülírható formában van jelen, őket inkább érzelmi szükségleteik sodorják egymás felé. Az elítéltek nemi beállítottságán nem nagyon hagynak nyomot az elkövetett szexuális aktusok, a domináns fél puszta tárgyként tekint társára, aki viszont, főként fiatalabb korban, sokszor prostituáltként folytatja kinti életét – tette hozzá Boros János.
A Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnokságától kapott adatok alapján szemérem elleni erőszakról, illetve annak gyanújáról tavaly 38 esetben értesültek a felügyelők, ezekben 66 rab volt érintett. Öt évre visszamenőleg ez a legnagyobb esetszám, 2003-tól 2005-ig 24–27 ilyen jellegű vétséggel foglalkoztak, 2006-ban mindössze 15 szexuális jellegű zaklatás jutott a parancsnokok tudomására. Az elkövetett bűnökért a rabok többségét magánelzárásra, azaz magánzárkára ítélték, néhányszor csökkentették a vásárlási keretüket.
Tomasovszki László, a Fővárosi Büntetés-végrehajtási Intézet pszichológusa lapunknak elmondta: a jelentett ügyek számából – ami csak a jéghegy csúcsa – kiindulva az összes hazai rab mintegy másfél ezrelékét éri szexuális inzultus, míg az amerikai börtönökben ez három ezrelék – állította.
Az ügyek kivizsgálásakor gyakran kiderül, hogy hamis vádról volt szó, de tény, hogy sok esetben titokban marad a bűncselekmény. Az inzultusok nagy részét a súlyosabb büntetést töltő elítéltek követik el. Tomasovszki László hangsúlyozta: a felügyelők képzésének az is része, hogy felismerjék, ha valaki áldozattá vált, erre utalhat hirtelen magatartásváltozás is.
Első lépésben azonnal intézkednek az elkülönítésről, erre mindig van mód, ha máshogy nem, átcsoportosítással. A tapasztalatok szerint nagyobb eséllyel válhatnak áldozattá a szexuális jellegű bűncselekmény miatt, például gyermekek zaklatásáért elítéltek: a fogvatartottaknak saját, belső ítélkezési rendjük van.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.