A német szövetségi védelmi minisztérium mindeddig csak lappangó megérzése tegnap konkrét formát öltött: a NATO elvárja Berlintől, hogy Afganisztánban ne csak a humanitárius missziókra korlátozódjon tevékenysége, hanem kizárólag harci cselekményekre specializált egységet küldjön a Hindukus tövéhez. A német fővárosba érkezett írásos felszólításnak ugyan a Bundeswehr a jelek szerint eleget fog tenni, az akció politikai hatása annál kellemetlenebbül érinti a parlamentet. Tavaly ősszel ugyanis megszavazta a szükséges mandátumot a következő összetevőkkel: védeni, segíteni, közvetíteni és harcolni. Új megbízatásra tehát nincs szükség. A honatyák azonban tudják, az afganisztáni feladatvállalás soha nem volt népszerű, és ezért igyekeztek azt úgy beállítani, mint kizárólag az infrastruktúra kiépítését szolgáló tevékenységet, egyenruhába bújtatott munkatársakkal. A Washington kérésére Afganisztánba küldött Tornado felderítőgépek után a gyors beavatkozásra (Quick Reaction Force) kiképzett egység bevetése arra kényszeríti Berlint, hogy végérvényesen beismerje: ott háború folyik, amely már eddigi is huszonhat halálos áldozatot követelt.
2006-ban Németország felelősséget vállalt az északi országrész biztonságáért, és ennek megfelelően kénytelen lesz az eddig ott állomásozó és a tavasz végén távozó norvég QRF-egység örökét átvenni. A NATO 250 jól kiképzett és korszerűen felszerelt katonára számít. A Bundeswehr főfelügyelője máris dolgozik az alakulat felállításának a tervein. Az Angela Merkel vezette kormány nevében Franz Josef Jung védelmi miniszternek a NATO jövő héten sorra kerülő, csapat-összeállítási konferenciáján kell végérvényesen állást foglalnia.
Gulácsi Péter nélkül gálázott a Lipcse
