Jövedelmező üzlet az adatértékesítés

Manapság semmi nem marad titokban; az, hogy mennyit költünk, mik a fogyasztási szokásaink, és ezek alapján milyen szolgáltatásokra lehetünk vevők, legalábbis biztosan nem. Jövedelmező iparággá fejlődött a személyes adatokkal való „üzérkedés” hazánkban – kinek jó üzlet, kinek törvény által engedélyezett bosszúság.

Munkatársunktól
2008. 02. 08. 23:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Többmilliós tárgynyeremény, akciós utazás, megható adománykérés – mindennapos, névre szóló levelek a postaládában olyan cégektől, amelyekről a legtöbb címzett még csak azt sem tudja, hogy létezik, nemhogy személyes kapcsolatban állna velük. A reklámozás modern kori formája, amikor a potenciális vevőt postai vagy elektronikus úton közvetlenül keresi meg a szolgáltatását elsózni szándékozó cég. Manapság jellemzően a multitőkével bíró kereskedelmi vállalatok élnek ezzel a milliókba kerülő lehetőséggel.
A címzett adataival – anélkül, hogy arra külön engedélyt adott volna – azok gyűjtésére, listázására szakosodott vállalkozások üzletelnek, s ahogy kiderült, ma már szinte semmilyen jellemzőnk nem marad a négy fal között. Akármilyen információ megszerezhető az „adatbányász” cégektől: nemcsak a magánszemély neve, lakcíme eladó, hanem például az is, átlag mennyi pénzt költ a megélhetésre. Ezeket az információkat a statisztikai hivataltól, az adóhatóságtól és más, fogyasztási adatokat ismerő intézményektől szerzik be az adatgyűjtők, törvényes úton, külön szerződés alapján – tudtuk meg az egyik piacvezető társaságtól. Lapunk is kért árajánlatot egy listára, amelynek segítségével a célszemélyek postaládájában landolhatna közvetlen ajánlatunk. Megtudtuk, hogy egy olyan adatbázist, amely a fővárosi, százezer forint feletti havi jövedelmű, 35 és 60 év közötti magánszemélyeket tartalmazza, több mint 3,5 millió forintért adnának, nettó áron. A célba vett környéken háztartásonként befizetett biztosítási összegek pontosításával vagy annak kiszűrésével, mennyi pénz futotta mostanság lakásfelújításra, további költségért még tisztább lenne a kép a gyanútlan „ügyfélről”.
Alaphelyzetben valamennyi engedéllyel rendelkező „címvadász” vállalkozásnak pontos és aktuális képe van a magyarországi magánszemélyekről, így a lakhelyről és arról, hogy házasságban, gyermekkel él-e valaki. Az adatokat a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt álló Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) kérhetik le az adatkutatók – legálisan. Ha valakit ugyanakkor zavar, hogy kéretlen reklámlevelek foglalják postaládáját, megtilthatja a hivatalnak, hogy adatait ilyen célra kiadja. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, s eljuttatni a KEKKH-hoz. Nem menekül meg ezzel viszont azon szolgáltatók megkeresésétől, akik addigra már hozzájutottak címéhez az adatkereskedés jövedelmező világában. Az tehát a kérés nélkül reklámmal bombázott fogyasztó dolga, hogy saját költségén tájékoztassa a céget: nem kér több közvetlen ajánlatot.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Google News
A legfrissebb hírekért kövess minket az Magyar Nemzet Google News oldalán is!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.