Többmilliós tárgynyeremény, akciós utazás, megható adománykérés – mindennapos, névre szóló levelek a postaládában olyan cégektől, amelyekről a legtöbb címzett még csak azt sem tudja, hogy létezik, nemhogy személyes kapcsolatban állna velük. A reklámozás modern kori formája, amikor a potenciális vevőt postai vagy elektronikus úton közvetlenül keresi meg a szolgáltatását elsózni szándékozó cég. Manapság jellemzően a multitőkével bíró kereskedelmi vállalatok élnek ezzel a milliókba kerülő lehetőséggel.
A címzett adataival – anélkül, hogy arra külön engedélyt adott volna – azok gyűjtésére, listázására szakosodott vállalkozások üzletelnek, s ahogy kiderült, ma már szinte semmilyen jellemzőnk nem marad a négy fal között. Akármilyen információ megszerezhető az „adatbányász” cégektől: nemcsak a magánszemély neve, lakcíme eladó, hanem például az is, átlag mennyi pénzt költ a megélhetésre. Ezeket az információkat a statisztikai hivataltól, az adóhatóságtól és más, fogyasztási adatokat ismerő intézményektől szerzik be az adatgyűjtők, törvényes úton, külön szerződés alapján – tudtuk meg az egyik piacvezető társaságtól. Lapunk is kért árajánlatot egy listára, amelynek segítségével a célszemélyek postaládájában landolhatna közvetlen ajánlatunk. Megtudtuk, hogy egy olyan adatbázist, amely a fővárosi, százezer forint feletti havi jövedelmű, 35 és 60 év közötti magánszemélyeket tartalmazza, több mint 3,5 millió forintért adnának, nettó áron. A célba vett környéken háztartásonként befizetett biztosítási összegek pontosításával vagy annak kiszűrésével, mennyi pénz futotta mostanság lakásfelújításra, további költségért még tisztább lenne a kép a gyanútlan „ügyfélről”.
Alaphelyzetben valamennyi engedéllyel rendelkező „címvadász” vállalkozásnak pontos és aktuális képe van a magyarországi magánszemélyekről, így a lakhelyről és arról, hogy házasságban, gyermekkel él-e valaki. Az adatokat a Miniszterelnöki Hivatal irányítása alatt álló Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalától (KEKKH) kérhetik le az adatkutatók – legálisan. Ha valakit ugyanakkor zavar, hogy kéretlen reklámlevelek foglalják postaládáját, megtilthatja a hivatalnak, hogy adatait ilyen célra kiadja. Ehhez egy formanyomtatványt kell kitölteni, s eljuttatni a KEKKH-hoz. Nem menekül meg ezzel viszont azon szolgáltatók megkeresésétől, akik addigra már hozzájutottak címéhez az adatkereskedés jövedelmező világában. Az tehát a kérés nélkül reklámmal bombázott fogyasztó dolga, hogy saját költségén tájékoztassa a céget: nem kér több közvetlen ajánlatot.
Az ukrán biztonsági szolgálat embere a Sebestyén József haláláról hazudó férfi
