Mi változott meg az elmúlt egy évben? Berényi János, a szövetség elnöke egy éve is önt szerette volna megnyerni kapitánynak, ám akkor nem vállalta a feladatot.
– Több oka is van. Tavaly tényleg úgy éreztem, hogy pihenésre van szükségem, megviselt a Pécs nehéz helyzete, s végre egy nyarat a családommal szerettem volna eltölteni. Ennél fontosabb, hogy most igazán kihívás a válogatott élére állni. Eddig mindig az volt a papírforma, hogy kijutunk az Európa-bajnokságra, most ellenben ugyanez óriási bravúrnak számítana. Tizenkilenc csapat vág neki a selejtezőnek. Három ötcsapatos és egy négyes csoport lesz. A csupán a pót-pótselejtezőn megtartott A osztályos tagság miatt biztosan csak az ötödik kalapból várjuk a sorsolást. Azt hiszem, önmagáért beszél, hogy innen mennyire nehéz lesz kijutni az Eb-re.
– Amikor 2001-ben erősen bírálták azért, mert a válogatott az ön irányításával csak hetedik lett az Eb-n, azt felelte, még visszasírjuk ezt az eredményt. Most szolgáltatott elégtételt a sors?
– Ne feledjük, abban az évben a Pécs bejutott a Final Fourba az Euroligában, kifejezetten erős volt a válogatott. Magam sem hittem volna, hogy ilyen hamar bekövetkezik az összeomlás. Nem elégtételt, hanem késztetést érzek. Bár nem Magyarországon nevelkedtem, az egzisztenciámat már itt alapoztam meg. Tudom, patetikusan hangzik, mégis úgy érzem, tartozom annyival a hazámnak, hogy észlelve a válságot, felajánljam a segítségemet.
– Azért, ugye, nemcsak áldozatot hozott, amikor elvállalta a kapitányi posztot, hanem feltételeket is támasztott?
– Természetesen, de ezekben nagyon könnyen megegyeztünk. Három elvet rögzítettünk. Egyrészt az az elvárás, hogy továbbjussunk. Ennek érdekében a szövetség biztosítja, hogy a legjobbak szerepelhessenek a válogatottban, s gondoskodik a zökkenőmentes felkészülésről. Személyre szabott feltételként másrészt a 2004-ben felbontott szerződésem él tovább. Harmadrészt saját stábot építhetek a gyúrótól a másodedzőig.
– Azt nem kellene kikötni, hogy a válogatott Pécsett és Sopronban játssza hazai mérkőzéseit?
– Ha arra céloz, létszükséglet, hogy a csapat érezze a támogatást. De legalább ilyen fontos a tévés közvetítés. A marketing oldaláról csak úgy építhető fel egy sportág, ha a helyszínen a felfokozott hangulatú mérkőzés átvibrál a televíziós közvetítésbe, s a néző és a szponzor is úgy érzi, hogy kiszolgálják.
– Pécs és Sopron együttműködése más okból is fontos. Az elmúlt évek tapasztalatai alapján csak akkor lehet ütőképes a válogatott, ha a két klub játékosai, és persze vezetői tökéletesen megértik egymást. Bár Török Zoltán, a soproniak ügyvezetője azt kérte az elnöktől, hogy tengernyi feladata miatt Székely Norbert hadd ne dolgozzon a válogatott mellett, ön számítana a munkájára?
– Mint minden olyan edzőjére, akinek a klubja ad játékost a válogatottba. De nem szeretnék annyira előre szaladni, hogy már a stábomról beszéljek, mert csak február elsején írom alá a szerződésem. Nehezen feledem ugyanis, hogy szóbeli megállapodás alapján tíz napig egyszer már voltam szerb szövetségi kapitány, s végül mégsem engem neveztek ki.
– Akkor arról is hiába kérdezem, hogy kiket hív be a keretbe?
– Ez más okból is korai. A március elsejei All Star-gálára ugyan hirdetek keretet, de a külföldön szereplőket ekkor még nem hívom meg. Az Eb-re csak májusban kell összeállítanom a névsort. Annyit azonban elárulhatok, hogy az öregekre, a pályájuk közepén tartókra és a fiatalokra is számítok. Mindenkire, aki tud kosárlabdázni. Sajnos, be kell látni, nem dúskálunk a jobbnál jobb játékosokban, így senkiről sem lehet eleve lemondani.
– Egy emberről, Béres Tímeáról hadd kérdezzem meg mégis a véleményét. Ő a nyáron éppen Pécsről szerződött Brnóba, de keveset játszik: az Euroligában átlagosan 17 percet töltött a pályán, és 5,9 pontot dobott. Nem kellene hazacsábítani?
– Ez a kérdés végképp nem időszerű, hiszen éppen a jövő héten játszik a Pécs a Brnóval az Euroligában a nyolc közé jutásért. Majd a párharc után térjünk viszsza erre a témára.
Gulácsi Péter nélkül gálázott a Lipcse
