Menekülnek az egészségügyből

8500 orvosi és szakdolgozói álláshelyet kellene betölteni ahhoz, hogy a magyarországi kórházakban, szakrendelőkben és alapellátásban teljesüljenek a biztonságos egészségügyi ellátás minimumfeltételei – nyilatkozta lapunknak Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára. Olyan bérviszonyok alakultak ki az egészségügyben, hogy egyre többen keresik külföldön vagy más ágazatban a boldogulást. Egy kutatásból az is kiderül, hogy a felnövekvő orvostársadalom sem tartja vonzónak a hazai körülményeket, az elsőéves rezidensek közel hetven százaléka tervez külföldi munkavállalást.

Tavaly hatszázkilencvenöt orvos, száztizennégy fogorvos, százhatvan ápoló, huszonkilenc gyógyszerész, hat szülésznő és száztizenöt egyéb besorolású egészségügyi dolgozó kérte külföldi munkavállaláshoz az Egészségügyi Engedélyezési és Közigazgatási Hivatal (EEKH) igazolását. Közöttük több olyan szakember van, aki Romániából települt át, de a hazai viszonyokat látva úgy döntött, hogy mégis máshol próbál szerencsét. Gyenes Géza, a Magyar Orvosi Kamara főtitkára szerint illúzió volt még néhány éve azt nyilatkoznia az egészségügyi kormányzatnak az orvosvándorlásra, hogy „majd pótoljuk a szakembereket határon túlról érkező magyarul beszélő kollégákkal”. Mára kiderült, hogy az Európai Unió bővítését követően Magyarország már nem célország az unióba most felvett országok orvosai számára. – Évről évre nő a pályaelhagyók száma, bár a külföldön dolgozó orvosok száma háromezerre tehető, az egészségügyi szakszemélyzet többnyire a hazai bevásárlóközpontokban tud elhelyezkedni – szögezte le hozzátéve: a tántorgó reform csak felgyorsítja a folyamatokat: már nyolcezer- ötszáz állás nincs betöltve ahhoz, hogy a minimumfeltételek teljesüljenek az egészségügyben. Míg a továbbra is alulfinanszírozott és működtetésbe kiadott kórházakban úgy csökkentik a kiadásokat, hogy elküldik a dolgozókat, orvoshiány miatt kétszáz háziorvosi körzetben csak állandó helyettesítéssel tudják megoldani a rendelést.
Szervezett agyelszívás
A magyar orvosi lapokban már évek óta több külföldi cég is vállalja, hogy megszervezi a szakorvosok külföldi munkavállalását. Nyugat-Európában az unió munkatörvényeinek bevezetésével csökkent az orvosok munkaideje, így munkaerőhiány alakult ki a szakmában. A nyugati államoknak nyelvtanfolyamok fizetésével, szolgálati lakás biztosításával és családjuk támogatásával is megéri az orvosok elcsábítása.
A napokban az egészségügyi szakdolgozók nyílt levélben fordultak az egészségügyi miniszterhez és a magyar társadalomhoz. Eszerint az egészségügy már nem tekinthető biztos jövőt, megélhetést, kiszámíthatóságot nyújtó ágazatnak, ennek ellenére nap mint nap a betegágyak mellett állnak, hivatástudattal végezve munkájukat.
Nem érzik a hatékony intézkedéseket az ápolók és asszisztensek utánpótlása kapcsán kialakult kritikus helyzetben. Hiányoznak azok a támogatási rendszerek, amellyel a pálya iránti elkötelezettséget, s később a pályán tartást erősíteni lehetne. Az egészségügyi szakdolgozók életpályamodellje nélkül nem garantálható a biztonságos betegellátás.
Egyre nő a leszakadás a munkabérek tekintetében más ágazatokhoz képest, s a kötelező fizetésemelést a munkáltatók a már meglévő bérösszeg belső átcsoportosításával kényszerülnek jelentős részben megoldani, a fizetésen felül adható juttatások köre és mértéke szinte teljes egészében eltűnt.
A szakdolgozók az egyre jellemzőbb kiégés okának tartják, hogy tisztázatlanok a szakdolgozók által végezhető feladatok, kompetenciák, különösen akkor, amikor a hatályos egészségügyi rendtartás következtében bizonytalan a megbízások lehetősége. Szerintük elfogadhatatlan, hogy egy ápoló, aszszisztens egy adott osztályon egy műszakban 40-60 beteget lát el egyedül vagy másodmagával, sok esetben nem megfelelő szakképzettséggel.
Új alapokat azonnal!
A Magyar Egészségügyi Szakdolgozói Kamara nyílt levele szerint az ágazat személyi és tárgyi feltételeit meghatározó minimumfeltételeket azonnali hatállyal új alapokra kell helyezni, különös tekintettel az egészségügyi dolgozók, ezen belül is a szakdolgozók létszámának a betegek számához, az ellátottak súlyossági fokához, az intézmény szakmai jellegéhez viszonyítottan.
Gyenes Géza, az orvosi kamara főtitkára a legújabb, az egészségügyi ágazat válságát tükröző szakmai megnyilvánulásról úgy vélekedett: a kamara már régen kidolgozta az egészségügyi dolgozók életpályamodelljét ösztönző intézkedési és jogalkotási csomagját, amelyet még Csehák Judit miniszternek adtak át, ám ez a kérdés azóta sem került napirendre.
A Semmelweis Egyetem Egészségügyi és Menedzserképző Központja 450 elsőéves rezidenst kérdezett meg a külföldi munkavállalási szándékairól, és kiderült, közel hetven százalékuk úgy tervezi, hogy szakorvosként nem hazánkban, hanem külföldön fog elhelyezkedni. – Mintegy nyolc százalékuk már konkrét lépéseket is tett az ügyben, már most is állásinterjúra jár – nyilatkozta lapunknak a felmérésben részt vevő Girasek Edmond szociológus. – A többiek esetében nagyon nehéz megbecsülni, valójában mennyien fognak külföldre menni, hiszen nagy részük nem tett még konkrét lépéseket, ugyanakkor egy jó ajánlat esetén könnyen igent mondanak majd – tette hozzá a szakember. A megkérdezett rezidensek ötvenhat százaléka úgy nyilatkozott, ahogy lehetősége lesz rá, elhagyja az országot, akár még a szakvizsga megszerzése előtt is. Az úgynevezett elhajtó tényezők között a fizetés, a magyar egészségügy rossz kilátása, az élet- és munkakörülmények, valamint a szakmai, társadalmi megbecsültség kérdése meglehetősen erősen dominált – tudtuk meg a szociológustól. A kutatók az egyes országok regisztrációs hivatalaitól is adatokat kértek a kint dolgozó magyar orvosokról, így kiderül, hogy Nagy-Britanniában 1393, Németországban 305, Svédországban 244, Írországban pedig 67 Magyarországról kiköltözött orvos dolgozik, de Franciaországban, Finnországban, Belgiumban, Portugáliában is megtalálhatók.
Svédország a sláger
Napjainkban a svédországi álláslehetőségek jelentenek vonzerőt az angolul jól beszélő magyar orvosoknak. A svéd kórházi beosztás szakorvosoknál egymillión felüli keresettel jár, és az intézmények havonta több mint háromszázezer forinttal támogatják a nyelvtanulást. A magyar orvosok legfőbb motivációja az állásközvetítők szerint a jó fizetés mellett a családbarát, szociális hálóval jól védett, hosszú távú terveket biztosító, kiszámítható svéd egészségügyi rendszer.
A svéd munkaközvetítők szaklapokban, weboldalakon hirdetnek, vagy adatbázison, telefonon keresztül lépnek kapcsolatba a potenciális jelöltekkel. Az orvosoknak ezt követően csak el kell küldeniük jelentkezésüket a közvetítőnek, és várniuk az interjú időpontját, kiutazásukat pedig a közvetítő társaság fedezi. Közvetítői jutalékot nem kérnek a magyar orvosoktól, profitjuk svéd megbízóiktól származik.
Horváth Ágnes egészségügyi miniszter nemrég úgy nyilatkozott: szerinte az adatok nem bizonyítják, hogy komoly orvoskivándorlás lenne Magyarországon. De ha kimennek, akkor legalább tapasztalatot szereznek, amit majd itthon kamatoztatnak – vélekedett, azt remélve, hogy nemsokára, a biztosítási rendszer átalakítása után itthon is megéri majd orvosnak lenni.