Nem elég népszerű a mangalica

Ma szervezik meg az első mangalicafesztivált Budapesten, a Vajdahunyadvárban. A hagyományos magyar sertés hosszú mellőzöttség után félig-meddig újra divatba jött, a mangalicatartás igazából csak a spanyol export miatt képes jövedelmet termelni.

Érdemes felkészülni arra, hogy a tavalyi nehéz év után 2008 a világszintű sertésválság esztendeje lesz – közölte megkeresésünkre Tóth Péter, a Mangalicatenyésztők Országos Egyesületének (MOE) elnöke. Véleménye szerint a súlyos takarmányproblémák, illetve az ágazatra erőltetett bürokratikus előírások miatt bekövetkező piaci koncentrációval egy időben, vagyis 2009-re igen komoly árnövekedés várható. Ez a mangalicatenyésztők számára azzal jár majd, hogy a jelenlegi középüzemi szinten termelő gazdálkodók többsége el fog vérezni, s a nagyok közül is legfeljebb öt-hat vállalkozó marad talpon. – A „túlélők” viszont – tette hozzá – várhatóan már sokkal jobb feltételek között fogják tudni tevékenységüket végezni, mivel előreláthatóan addigra el tudják majd ismertetni költségnövekedésüket a fogyasztói árakban is.
Magyarországon mintegy 100 ezer tenyészkoca mangalicát tartanak az állattartók, megközelítőleg 200 tenyészetben. A mangalicák felét háztájiban nevelik és adják el, a másik felét pedig nagyobb üzemekben. Az állattartó üzemek mintegy fele tekinthető közepesnek, ezek 100-200 kocát tartanak. 100-150-re tehető a 20–40 kocát tartó üzemek száma. A háztáji eladásokkal együtt a kis- és közepes üzemek évente 40 ezer hízót dobnak piacra. Felét háztáji vágások során értékesítik, másik felét lényegében egy nagy integrátor cégen keresztül adják el, főként a spanyoloknak. A piaci pletykákkal szemben – világított rá Tóth Péter – a spanyolok továbbra is biztos piacot jelentenek a hazai mangalicának. Ők évi 800 tonna húst vesznek át, főként sonkát, lapockát, karajt. Mint mondta, éppen a „maradékkal” van baj, mivel a hazai fogyasztás az utóbbi évek folyamatos növekedése után lényegében stagnál. Márpedig a mangalica többi részét is el kellene adni ahhoz, hogy az állatok felnevelése gazdaságos maradjon. A MOE elnöke szerint a spanyol olyannyira biztos piaca a hazai termelőknek, hogy akár sokkal többet is exportálhatnák, ha az itthoniak továbbra is vásárolnák a szalonnát, tarját vagy éppen a szalámit, kolbászt. Mindazonáltal nyilvánvaló, hogy a megszorítások miatt a drágább, de jobb minőségű árut megfizető középréteg ezen lehetősége is beszűkült. Vagyis a tavaly duplájára emelkedő takarmányárak mellett a hazai fogyasztás stagnálása is komoly fejtörést okoz a mangalicatartóknak.
Tóth Péter szerint a tavaly felerősödő válság 2008-ban is kitart, nemcsak a mangalica esetében, hanem az egész sertéspiacon. A kritikus helyzet előszelét már 2006-ban sejteni lehetett, amikor unió a sertéstartásnak – és főleg a háztáji jellegű gazdaságoknak – egyáltalán nem kedvező környezetet teremtett az új szabályozásokkal, valamint a bürokratikus előírásokkal. Ehhez kapcsolódott az egekbe szökő takarmányár, illetve hazánkban az, hogy a nyugat-európainál is szigorúbb rendelkezéseket vezettek be, amivel lényegében ellehetetlenítették a háztáji állattartást – mutatott rá Tóth Péter. Elmondása szerint mivel az államtól a jelenlegi politikai körülmények között nem számíthatnak segítségre, maguk igyekeznek különböző rendezvényekkel és marketingakciókkal népszerűsíteni a hazai mangalicát, hiszen ez alapot adhat a spanyol export növekedésére is. Ennek jegyében szervezik meg holnap az első mangalicafesztivált Budapesten, a Vajdahunyadvárban. A MOE elnöke úgy véli, a legoptimálisabb az lenne, ha a magyar mangalica jövője nem az exporton múlna, hanem a hazai fogyasztókon. – Ha tudomásul vesszük, hogy a drágulás magyar termelők nélkül is be fog következni, egyértelmű, hogy a minimális nemzeti érzelemmel bíró magyar fogyasztó a hazai termékre szavaz – mondta. Ezzel nemcsak az őshonos mangalica menthető meg, hanem több ezer állás is.