Prágai választási vajúdás

(Prága)

Kezdetben a napirend zökkenőmentes mederben folyt. A két köztársaságielnök-jelölt, Václav Klaus jelenlegi államfő és Jan Svejnar közgazdászprofesszor, illetve a mögöttük álló politikai erők még egy utolsó kísérletet tettek arra, hogy elnyerjék a politikai jövőjükről döntő törvényhozók támogatását. A szavazás módjáról tízórás vita folyt, míg eljutottak odáig, hogy megtartsák az elnökválasztás első fordulóját.
Václav Klaus beszédében többek között hangsúlyozta: szeretné, ha Csehország cselekvő eleme lenne az Európai Uniónak, ám az ország nem támaszkodhat kívülről érkező megváltókra. Feladatának tekinti az egyre terebélyesedő állami paternalizmus visszaszorítását és egy ésszerű környezetvédelmi politika megteremtését. Elmondta: megértette, hogy az államfő sosem lehet ide-oda forgó szélkakas.
Jan Svejnar azt emelte ki beszédében, hogy államfőként nem versenyezne a politikai pártokkal, a kormánnyal és a bíróságokkal, s nagy hangsúlyt helyezne a konszenzuson alapuló politikai gyakorlatra. Csakis az alkotmányba ütköző törvényeket vétózná meg, például azokat, amelyeket a parlament és a kormány közti alapos egyeztetés nélkül fogadtak el. Elnökségének mottója: Tisztelet, szolgálat és felelősség! Fontos céljának tekinti a politikai pártok és a lakosság közti bizalmatlanság feloldását. Bántó, mondta, hogy sokan a politikát a személyi érdekek vagy a korrupció fogalmával azonosítják.
A vitában felszólalók sorában a szociáldemokrata, illetve a zöldpárti honatyák keményen bírálták Václav Klaus magatartását az elmúlt öt évben. Kifogásolták állítólagos egyoldalú gazdasági nézeteit, külpolitikai melléfogásait. Az ODS színeiben felszólalók ennek pont az ellenkezőjét hangoztatták. A polgári demokrata szenátorok és képviselők méltatták Klaus hazafiságát, szavahihetőségét.
Szokatlanul éles hangnemű bírálatban részesítette Klaust Jirí Paroubek szocdem pártelnök, különösen az általa beterjesztett törvények megvétózását kifogásolva. A koalíciós Zöldek Pártja nevében felszólaló két képviselő is meglepő éles hangvételben ostorozta Klaus egyes kijelentéseit, például a globális felmelegedés kérdésében.
A vita még a déli szünet után szinte kizárólag a titkos, illetve nyilvános voksolás mikéntje körül zajlott. Amíg a szocdemek és a zöldek a nyílt szavazás mellett kardoskodtak, az ODS szenátorai és képviselői a titkos szavazást szorgalmazták. Egyeztetések és parlamenti frakcióülések sorozata következett a voksolás módjáról, míg végül is a polgári demokraták beleegyeztek a nyílt szavazásba. Az első forduló két voksolási köre sem hozott eredményt. Az első körben a szenátusban Klaus, a képviselőházban Svejnar kapott többséget. Végeláthatatlan procedurális viták közepette, anélkül, hogy a második szavazás eredményét hivatalosan közölték volna, a házelnök szombatra halasztotta a folytatást.