Botrány a digitális táblák körül. Előfordulhat, hogy a piaci ár többszöröséért sikerül majd beszerezni a digitális táblákat, mivel a mai napig nem nyilvános, hogy pontosan mennyi összeget hány darab és milyen típusú taneszközre különített el az NFÜ, és a pályázatot később elnyerő iskolák nem a pénzt, hanem a taneszközt kapják meg – hangzott el Pelczné Gáll Ildikó tegnapi sajtótájékoztatóján. A Fidesz alelnöke felidézte, vannak már ilyen emlékeink a Sulinet-programmal kapcsolatosan, s azt is láttuk, hogy ezen programokból mily nagyszerűen meg lehet gazdagodni. – A táblákra kiírt pályázatok körül jelenleg teljes a káosz, a kitöltő program sem működik – szögezte le.
Amikor még nem álltak az ország rendelkezésére a felzárkóztatásra szánt uniós ezermilliárdok, addig – többek között a Széchenyi-terv fejlesztéseinek köszönhetően – négy és fél százalékos gazdasági növekedést produkált az ország, az európai uniós források lehívásával együtt viszont sikerült 0,7 százalékos mélypontot elérnünk – hangzott el az Új Magyarország fejlesztési terv végrehajtását felügyelő parlamenti bizottság tegnapi ülésén. A grémium az önkormányzati és területfejlesztési minisztert többek között a gazdaságfejlesztési programok, illetve a nagy projektek késéséről hallgatta meg. Bajnai Gordon szerint kiemelkedően sikeres volt Magyarország az uniós források felhasználásában, elsőként írt ki pályázatokat. Elismerte azonban, egyelőre „tanulópályán haladunk”. A késéseket bürokratikus akadályokkal és a projektgazdák felkészületlenségével magyarázta, bár nem tagadta, hogy 2005 júniusától csaknem 20 milliárd forint állt rendelkezésre azoknak a nagy projekteknek az előkészítésére, amelyeket épp a gyenge háttér miatt a mai napig nem küldtek ki Brüsszelbe. A miniszter elmondta: érzékelhető gondok vannak a kiemelt projektek területén is. A gazdaságfejlesztési programokkal kapcsolatban a Nemzeti Fejlesztési Ügynökséget (NFÜ) felügyelő tárcavezető hangsúlyozta: a tavaly kiírt pályázatokon mintegy háromezer nyertes pályázó volt, de csak 1500-zal tudtak eddig szerződést kötni.
– A 2007-es évet elvesztegette az ország, nincs leszerződve a nyertes pályázók többsége, a kifizetések is alig indultak meg, általánosságban pedig rosszabbul állunk, mint az EU-s források beérkezte előtt – mondta Nógrádi Zoltán. A Fidesz politikusa hangsúlyozta: az 50 millió euró feletti nagy projektek esetében nem lehet rátolni a felelősséget a projektgazdákra, mert itt előzetesen meghatározó feltétel volt az előkészítettség. Pelczné Gáll Ildikó, a bizottság elnöke az uniós pénzek szétosztásának gazdaságfejlesztési szempontból alacsony hatékonyságát emelte ki. – Az első fejlesztési tervben a megítélt források mindössze 14 százaléka került a hazai kis- és középvállalkozásokhoz, a mikrovállalkozásoknál ugyanez az arány csupán 1,18 százalék volt, a célcsoportokat tehát nem sikerült elérni – hangsúlyozta Pelczné. Hozzáfűzte: a felzárkóztatás sikertelenségét bizonyítja, hogy egy-egy kistérség között ma már akár 378-szoros különbség is lehet.
