Három világverseny megrendezését veszítheti el Szeged az önkormányzat és a városi repülőteret korábban működtető sportegyesület vitája miatt. Az egyesület ugyanis elfogultságot jelentett be az ügyben eljáró Szegedi Ítélőtábla ellen, így az új bíróság kijelöléséig elhalasztották a legutóbbi tárgyalási napot. Sárai Pál, a Délvidéki Aero Club 1930 (DAC) nevű egyesület elnöke lapunk kérdésére elmondta: az új bíróságot a Legfelsőbb Bíróság jelöli ki, ám egyelőre nem tudni, hogy mikor, így az is ismeretlen, hogy mikor tisztázódhat a repülőtéri ingatlanok tulajdonjoga.
Mint arról lapunkban már beszámoltunk, a szegedi repülőteret a második világháború utántól a helyi sportrepülő-egyesület működtette. A terület a honvédség tulajdonában volt, a kiszolgálóépületeket (az irányítótornyot, a hangárokat és az irodahelyiségeket) azonban az egyesület saját, illetve tagjainak pénzéből építette fel. A rendszerváltás előtti szokásoknak megfelelően azonban a katonasági tulajdonú ingatlanokon lévő felépítmények száma, mérete, azok építői, azaz tulajdonosai nem szerepeltek a földhivatali tulajdoni lapon, mert ezek titkos adatnak számítottak. Így amikor 2001-ben az állam térítésmentesen átadta a repülőteret a szegedi önkormányzatnak, azon korábbi, kizárólagos tulajdonosként a honvédelmi tárca szerepelt, az új, egyedüli birtokos a város helyhatósága lett. A repülőteret azonban továbbra is a sportegyesület üzemeltette, sőt fejlesztette is, ám ebből néhány évvel ezelőttig nem volt gond. Akkor az önkormányzat ugyanis megpróbálta rendezni a helyzetet: szerinte a felépítmények is a város vagyonához tartoznak. A DAC azonban nem volt hajlandó lemondani az épületeiről, így az önkormányzat 2005 őszén felmondta az üzemeltetési szerződést. A működtetést 2006 áprilisában a város egyik cégének, a tömegközlekedéssel és parkolással foglalkozó Szegedi Közlekedési Társaság (SZKT) Kft.-nek kellett volna átvennie, ám egy helyszíni bejáráson kiderült: az SZKT még meg sem kérte a Polgári Légügyi Hatóságtól az üzemeltetési engedélyt, így további három hétig még az egyesület működtette a repülőteret.
Az önkormányzat és a repülőegyesület elmérgesedett viszonya miatt a helyhatóság nem fizette ki a DAC számára a 2006 januárja és áprilisa között járó üzemeltetési díjat, így az egyesület beperelte az önkormányzatot. Ez az eljárás gyorsan véget ért, a bíróság 2006. őszi ítélete nyomán az önkormányzat kifizette az egyesületnek járó kilencmillió forintot. Egy másik per szintén a DAC győzelmével zárult: az SZKT ugyanis hónapokon keresztül működtette úgy a repülőteret, hogy közben az egyesület infrastruktúráját használta. A telefonok vagy például a villanyóra ugyanis az egyesület nevén voltak, így a számlát sem az SZKT kapta meg, a költségekhez azonban nem járult hozzá. Ezt az összeget a repülősök végül inkasszó segítségével tudták behajtani az SZKT-tól.
A harmadik eljárás a legbonyolultabb, ez szól a tulajdonjogról. A bíróság egy közbenső ítéletet már hozott: ennek értelmében tavaly év végén a DAC kénytelen volt átadni épületeit az SZKT számára. A közlekedési cég a felépítmények birtokba vételéhez karhatalmi segítséget is hívott: a rendőrség segítségével lakoltatta ki az egyesületet, amelynek felszerelései jelenleg egy félig nyitott, földpadlós hangárban vannak.
A DAC ugyanakkor egy idei, egy 2009-es és egy 2010-es világbajnokság rendezési jogát is elnyerte már korábban. Az idei verseny áthelyezéséről már a békéscsabai, az orosházi és több más repülőtérrel is tárgyalnak, a másik két verseny átszervezésével meg szeretnék várni a bíróság ítéletét a tulajdonosi jogokról. Sárai Pál elmondása szerint már megkapták az SZKT-tól a listát arról, hogy melyik felépítményt mekkora bérleti díjért használhatják az idei verseny idején, ám az összegek az egyesület költségvetésébe nem férnek bele. Sárai szerint ez azért sajátságos, mert egy-egy ilyen versenyre általában 100-150 repülő érkezik, átlagosan háromfős személyzettel. A versenyek két hétig tartanak, így könnyedén kiszámolható, hogy a sportolók mennyi vendégéjszakát töltenének el Szegeden. – Arról nem is beszélve, hogy a világbajnokság honlapján keresztül a nem versenyző, de érdeklődő repülősök megismerhetnék Szegedet, tehát további turistákat is idecsábíthatnánk – tette hozzá Sárai, aki arra is felhívta a figyelmet, hogy ezt a lehetőséget a kajak-kenu-világbajnokságok idején az önkormányzat számításba vette, és azokat a versenyeket támogatta is.
A DAC véleménye szerint egyébként a repülőtér felújítására elköltött másfél milliárd forint is kidobott pénz volt. Az önkormányzat egy új, 1185 méter hosszú, 30 méter széles kifutópályát épített, mert kereskedelmi célra is szeretné hasznosítani a légikikötőt, amit az utóbbi években kizárólag sportgépek használtak. A repülők ezt egyébként kiváló ötletnek tartják, mert egy két határhoz is közel lévő, ekkora város nem is engedheti meg magának, hogy ne legyen repülőtere. A probléma csak az, hogy az újonnan megépített kifutópálya szélessége, hossza és teherbírása sem elegendő a kereskedelemben használatos gépek számára. Nyilván ezért nem kapott még hivatalos engedélyt a reptér kereskedelmi üzemeltetésére az SZKT. Sárai Pál elmondta ugyanakkor, hogy ez annyit jelent, hogy nincsen állandó vám- és biztonsági szolgálat a légikikötőben.
– Tulajdonképpen bárki leszállhat most is akár kereskedelmi céllal, csak akkor ezt minden egyes leszállás alkalmával külön meg kell szervezni – mutatott rá.
Megkeresésünkre az önkormányzatnál nem reagáltak az ügyre.
Stabil a kormánypártok fölénye, ennyi mandátumot kapna a Fidesz
