Bezuhan a pénzünk?

Kamatdöntő ülést tart ma a jegybank monetáris tanácsa, az elemzők szerint a változatlan, 7,5 százalékos alapkamat tartása és a 0,25 százalékpontos emelés esélye szinte azonos. Bebesy Dániel, a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere szerint ha a kamatemelés elmarad, akkor a 280 forint/euró árfolyam sem lesz elképzelhetetlen.

Akár 1 százalékkal is eltérhet a várttól az idei inflációs cél, ezt pedig nehéz lesz eladni a befektetőknek – érvelt az alapkamat emelése mellett a Budapest Alapkezelő portfóliómenedzsere. Bebesy Dániel szerint 2009-ben sem lesz jobb a helyzet: a kalkulált 3 százalék helyett akár 4 százalék is lehet a pénzromlás üteme. Ha 2009-ben sem sikerül elérni az ígért alacsony szintet, akkor a befektetők bizalma megrendülhet a Magyar Nemzeti Bank (MNB) vezetőiben, ami további negatív következményekkel járhat. A gyenge forint sem segíti az inflációs cél teljesülését – sorolta aggályait az elemző. Bebesy szerint ha a kamatemelés elmarad, akkor biztosan tovább gyengül a forint, ami az import drágulását, azaz további áremelkedést hozhat. A 280 forint/euró árfolyam sem lesz elképzelhetetlen – magyarázta az esetleges következményeket a szakember.
Bebesy 25 bázispontos kamatemelést jósolt, bár hozzátette, hogy ezzel együtt is tovább gyengülhet a forint, tehát szerinte egy még szigorúbb beavatkozás hatásosabb lehetne.
A tanács legutóbbi, januári kamatdöntő ülésén változatlanul 7,5 százalékon hagyta az alapkamatot, a testület egy tagja szavazott 25 bázispontos emelésre.
A mai döntés várható alakulása megosztotta mind a budapesti, mind a londoni elemzőket: Budapesten a Reuters-felmérés kamatemelés-kamattartás szavazati megoszlása 13:12, a Merrill Lynch befektetési csoport pénteken Londonban közzétett felmérése szerint a piaci szereplők 52:48 arányban várnak kamatemelést, illetve kamattartást.
Mint korábban megírtuk, a monetáris tanács döntését erőteljesen befolyásolhatja az ugyancsak ma megjelenő – az MNB stábja által készített – új inflációs jelentés, amelyben várhatóan a Magyar Nemzeti Bank felfelé módosítja az idei átlagos 5 százalékos és a jövő évi 3,1 százalékos, tavaly novemberben kiadott inflációs prognózisát.
A hosszú pozíciók meredek leépülésével alulsúlyozottá vált az MNB februári kamatdöntése előtt a forintkonstrukciók pozíciója a felzárkózó piacokon aktív globális befektetési alapok portfólióiban az egy évig tartó felülsúlyozottsági, illetve semleges állapot után – áll az egyik vezető londoni befektetési ház e havi felmérésében. A JP Morgan nemzetközi pénzügyi szolgáltató februári jelentése szerint az alapok portfólióiban tartott forintpiaci befektetésekben a pozíciók mutatója a decemberben és a novemberben mért plusz 0,7-ről, vagyis még enyhe felülsúlyozottsági szintről, valamint a januári semleges helyzetről mínusz 1,2-re süllyedt, miután „drámai mértékben” nőtt a rövid befektetői pozíciók állománya. A JP Morgan azzal számol, hogy a tanács mai ülésének „legvalószínűbb kimenetele” negyed százalékpontos kamatemelés lesz.
A teljes piaci tanácstalanságot jelzi egy másik globális befektetési csoport, a Goldman Sachs londoni részlegének felmérése, amely szerint „a konszenzus hozzávetőleg egyenlő arányban megosztott a zéró, a 25 bázispontos és az 50 bázispontos emelés között”.
A Merrill Lynch semmiképp sem látná indokoltnak a monetáris szigorítást.
Az agresszív szigorítást jósló londoni elemzők táborában van ugyanakkor a Goldman Sachs (GS), amely legutóbbi előrejelzésében a mai MNB-ülésre fél százalékpontos kamatemelést valószínűsít. A GS szerint ugyanis az új inflációs jelentés várhatóan 3,8 százalékra emeli a 2009-es átlagos inflációs előrejelzést a 3 százalékos cél helyett, s a magyar jegybankot nem a növekedés, hanem saját hitelessége aggasztja, mivel 2009 lehet a harmadik év egymás után, amelyben az infláció túlszalad a célon.