Csak egyikük maradhatott

Az már egészen biztos, hogy Szász Emese megszerezte az olimpiai kvótát, Nagy Tímea pedig lemaradt róla, de a saint-mauri női párbajtőr grand prix előtt Mincza Ildikó esetében sem remélhettünk többet annál, mint hogy az ő helyzete továbbra is bizonytalan marad. S az MTK párbajtőrözője a GP megnyerésével megőrizte az esélyét arra, hogy kijusson Pekingbe. A Sydneyben és Athénban győztes Nagy Tímea pedig vetélytársából immár a szurkolója lett, aki megpróbálja segíteni célja elérésében.

Mincza Ildikó – aki Saint-Maurban a verseny során a 16 között éppen Nagy Tímeát győzte le, mégpedig 15-8-ra – az olimpiai kvalifikációs rangsorban a 16. helyen áll 152 ponttal, s ahhoz, hogy megszerezze a kvótát, jelen helyzet szerint az olasz Del Carretto (156), az ukrán Semjakina (160), valamint az észt Embrich (164) és a román Branza (164) elé kellene férkőznie. Még három versenyen lehet pontokat szerezni, így a helyzet nem reménytelen, de a nehézségét jól mutatja, hogy Mincza egy bronzéremmel éppen 164-re növelné a pontszámát, s természetesen nem mindegy, hogy közben a riválisai hogyan szerepelnek.
„Tisztában voltam vele, hogy a saint-mauri verseny az utolsó szalmaszál, ha itt nem alakítok nagyot, akkor végérvényesen lemondhatok az olimpiáról. Igazából nem tudom megmagyarázni, miért éppen most jött ki így a lépés, mert arra már nem is emlékszem, hogy legutóbb mikor nyertem Világkupa-versenyt. De az biztos, hogy a 2004-es olimpia előtt történt. Nagyon boldog vagyok, hogy most, amikor rettenetesen fontos volt, újra a dobogó legfelső fokára állhattam, és így megmaradt a sanszom arra, hogy kijussak Pekingbe. A kvalifikációs sorozatból még három verseny van hátra, és tudom, hogy rettenetesen nehéz dolgom lesz, de ígérem, megteszek minden tőlem telhetőt” – mondja Mincza Ildikó, aki bevallása szerint a leggyötrelmesebb asszóját a 15-8-as végeredmény dacára éppen Nagy Tímea ellen vívta: „Túl azon, hogy egy honfitárs ellen mindig nehezebb vívni, ezen dőlt el, melyikünknek marad esélye, hogy még kijusson Pekingbe, így ez egy szörnyű asszó volt, az egész nap során a legnehezebb. Azzal együtt, hogy amikor utána a hazai pályán levő Nisima ellen vívtam, a zsűri az asszó vége felé neki kedvezve büntetőtust ítélt ellenem, mondván, szándékosan leléptem a pástról. Abban a pillanatban mindenkit meg tudtam volna ölni, annyira ideges voltam! Utána kaptam még egy tust, egyenlő lett az állás, és a hirtelen halál döntött, de szerencsére ebből én jöttem ki jobban. S a legvégén, az első helyért is a ráadásban győztem le Király Hajnit, akitől az utóbbi időben szinte mindig kikaptam. (Évek óta Király is francia színekben vív – a szerk.) Éppen ezért nem is igazán bíztam magamban. Megpróbáltam nagyon türelmesen vívni ellene, és ez most bejött.”
Kulcsár Győző azért is van felemás helyzetben, mert Nagy Tímea vele készül, az athéni aranyat „együtt” nyerték, szövetségi kapitányi pozíciójában azonban ezt nem mérlegelheti: „Tipikusan az az eset, amikor az egyik szemem sír, a másik nevet. Kimondhatatlanul örülök annak, hogy egy magyar versenyző felzárkózott a kvalifikációs rangsorban, és Ildinek komoly esélye van a kvóta megszerzésére. Ugyanakkor Titit (Nagy Tímeát – a szerk.) természetesen nagyon sajnálom, hogy neki nem jött össze. Megpróbálta, tisztességesen felkészült, de ilyen a sport, mindenkinek nem sikerülhet. Ám azt még ne felejtsük el, hogy ha Ildinek ne adj’ isten nem sikerülne megszereznie a kvótát, akkor az a lehetőség még fent áll, hogy Titi szabad kártyát kapjon.”
Maga az érintett azonban ezzel nem kalkulál: „Ez a megközelítés, hogy mi lenne akkor, ha, és aztán esetleg netalán…, egyáltalán nem foglalkoztat. A szombati verseny után már eltelt két éjszaka, ezek nem voltak könnyűek számomra, de vallom, hogy az élet igazságos. S időnként hihetetlen dolgokat képes produkálni. Meggyőződésem, nem véletlen, hogy nekünk Minczussal egymással kellett vívnunk a nyolcaddöntőben, és itt ő volt a jobb, vagyis neki kell mennie az olimpiára. Igaz, még nem jutott ki, de nagyon drukkolok neki, és ha sikerrel jár, biztos vagyok benne, hogy én leszek az egyik legnagyobb szurkolója. Látom, milyen munkát végez, és tudom, nagyon megérdemelné, hogy egyrészt kijusson az olimpiára, másrészt pedig ott valami nagy eredményt érjen el” – mondta Nagy Tímea.
Kétszeres olimpiai bajnoknőnk a kvalifikációs sorozatban nem csak drukkol majd Minczának, hanem a hátralévő versenyeken mindent elkövet, hogy segítse, azaz ha összeakad valamelyik potenciális riválisával, azt kiejtse. Ami a folytatás illeti, Nagy Tímea egyelőre semmiképpen sem teszi le a párbajtőrt. „Ha Kulcsár Győző úgy gondolja, hogy helyem van a vb- vagy az Eb-csapatban, akkor örömmel a rendelkezésére állok, de ha inkább már a londoni olimpiai csapatot építi, és kimaradok, akkor sem lesz bennem keserűség.”