Hosszú távú ellátási félelmek hajtják magasba az olajárakat. A fekete arany árfolyama januárban egyszer már átlépte a százdolláros szintet, utána azonban szinte azonnal zuhanni kezdett. Az árcsökkenési folyamat február hetedikén érte el idei mélypontját, akkor a New York-i tőzsde elektronikus jegyzésében nyolcvanöt dollárt kértek egy hordó WTI-keverékért. Kedden új csúcsot elérve ismét száz dollár fölé emelkedett az ár – ez szűk két hét alatt mintegy 16 százalékos drágulás, ami alighanem szintén rekordot jelent –, ám ezúttal a várt korrekció elmaradt, s az ár minimális ingadozások mellett azóta is száz dollár környékén tartózkodik. Ha hinni lehet az elemzőknek, ez most egy ideig így is marad, aminek a piacon szokásos spekulációkon túl az ellátás biztonsága iránt érzett félelem lehet az oka. A Nemzetközi Energia Ügynökség ugyanis – gyökeresen ellentmondva saját egy hónappal ezelőtti prognózisának – nemrégiben arról számolt be, hogy Kína és India 2030-ig várhatóan megnégyszerezi jelenlegi olajimportját, ezt az óriási tempót pedig a kitermelés egyszerűen nem fogja tudni követni. A kedélyeket rövid távon még lecsillapíthatja egy-egy jobb amerikai tartalékadat vagy kedvező OPEC-döntés, hosszú távon azonban a két ázsiai óriás fogyasztása mindenképpen érezteti majd a hatását.
Az olajdrágulás, megszorozva a gyengélkedő forint hatásával, idehaza jókora áremelés formájában jelentkezett. A múlt héten a benzin 3, a gázolaj 5 forinttal drágult literenként, ezen a héten pedig mindkét üzemanyag-féleség ára 5-5 forinttal emelkedett. A legdrágább kutakon így már 315 forintot kérnek egy liter gázolajért, s a benzin sem sokkal olcsóbb ennél. Nem túl nagy vigasz, de ettől még tény, hogy ezek az árak Európában nem számítanak kiugrónak, de még a térségben sem. A gazdasági tárca üzemanyagár-összehasonlító táblázatának legfrissebb adatai szerint az adókkal számolt magyar árak az uniós középmezőnybe tartoznak. Gázolajból Cipruson, benzinből Bulgáriában tankolhatunk a legolcsóbban, a hazai árszint nagyjából a lengyellel és az osztrákkal van egy szinten. Meglepetésre a benzin és a gázolaj is drágább Csehországban és Szlovákiában, mint hazánkban, ami a magasabb adóterhelésnek tudható be. A dízelüzemű gépkocsik tulajdonosainak az Egyesült Királyságban, a benzinesekének Hollandiában kell tankolás után a legmélyebben zsebbe nyúlniuk.
Elméletileg létezik egy pont, amikortól a további üzemanyag-drágulás már a kereslet visszaesésével jár, de nem tudni, hol van az. A Magyar Ásványolaj Szövetség adatai szerint normál 95-ös benzinből tavaly 3,1, gázolajból 6,3 százalékkal fogyott több, mint 2006-ban.
Itt a rendelet a fix három százalékos lakáshitelről!
