Teljes a bizonytalanság a monetáris tanács hétfői kamatdöntése körül. A Reuters februári körkérdésére választ adó 25 elemző közül 13-an számítanak arra, hogy a jegybank hétfőn megemeli a kamatot, míg 12-en gondolják úgy, hogy változatlanul hagyja. Az előrejelzésekből negyed százalékpontos kamatemelés tűnik a legvalószínűbbnek. A februári ülést részben az teszi kiemelten fontossá, és a bizonytalanságot is részben az növeli, hogy az MNB ekkor teszi közzé negyedéves inflációs jelentését, s az emelésre ez ideális lehetőség lehet, ha a bank előrejelzései jelentősen változnak. Márpedig a mostani jelentéssel kapcsolatban éppen ez a helyzet: az elemzők várakozásai szerint 2009-re a stáb 3 százalékról 3,5–4 százalékra emelheti előrejelzését az éves átlagos inflációra, azaz jóval a 3 százalékos középtávú jegybanki cél fölé.
Róna Péter közgazdász annak a véleményének adott hangot, hogy a kamatemelés csak a túlfűtött belső kereslet esetén csökkenti az inflációt. Mivel erről már nincs szó, a kamatemelés is értelmét veszti. Bár a forintot egy kamatemeléssel ideig-óráig talpra lehetne állítani, ennek hosszabb távú kimenetele számos, előre nem látható körülménytől függ, ezért szintén kérdéses a szükségessége. Róna szerint különös, hogy a kamatdöntés előtt körülbelül egy héttel a jegybank vezetői összeültek több nagy nyugati pénzintézet képviselőjével, s a kamatdöntésről értekeztek. A szakember szerint a monetáris tanács így kényszerhelyzetbe került, hiszen egy ilyen egyeztetés után nagyon nehéz eltérni a korábban megbeszélt forgatókönyvtől. Ráadásul Róna Péter úgy látja, hogy ezek a bankok nem is pártatlanok a kérdésben, hiszen a magyar államkötvény-állomány legjelentősebb tulajdonosai, így egy kamatemelés számukra jelentős nyereséget termelne.
Itt a rendelet a fix három százalékos lakáshitelről!
