Lengyel tojás húsvétra

A hét végén az utóbbi évek legkorábbi húsvétját ünnepeljük, amihez gasztronómiai szempontból hozzátartozik a sonka és a tojás. Szakértők arra figyelmeztetnek, hogy körültekintően járjunk el e termékek vásárlásakor, ugyanis a boltokban gyakran nem minden az, aminek látszik, az olcsó import meglepetéseket okozhat.

Húsvét előtt egy-két héttel minden évben jelentősen megugrik a boltokban a sonka, a tojás és kisebb részben a bárányhús iránti kereslet. A termelők és a feldolgozók egyaránt arra hívják fel a fogyasztók figyelmét, hogy az olcsóbban vásárolt import- vagy jelöletlen termékekkel kockára tehetik az ünnepi étkek élvezhetőségét. A sonkáknál például szoros összefüggés van az ár és minőség között. – Fontos tudni, hogy jó minőségű sonkát kilónként 800–1600 forintért kaphatunk – mondta Éder Tamás, a Hússzövetség elnöke. Húsvét előtt az éves termelés harmadát, mintegy 15 ezer tonna sonkát értékesítenek hazánkban. A Hússzövetség a feketegazdaság erős jelenléte miatt arra hívta fel a fogyasztók figyelmét, hogy mindig ellenőrizzék: rajta van-e a címkén a gyártó neve, illetve a szavatosság lejáratának ideje.
Ugyanakkor nem elsősorban a feketegazdaság miatt aggódik a Tojásszövetség. – A húsvét előtti egy-két hétben a tojásértékesítés a szokásos mennyiség kétszeresére, heti 15 millió darabra emelkedik – mondta Földi Péter, a Tojásszövetség elnöke. Az elmúlt évben tapasztalt 23 százalékos drágulás – amiből a termelők alig 13,5 százalékot érzékelhettek – most a kereslet növekedése ellenére sem folytatódott, ami a szakértő szerint az utóbbi napokban tapasztalt óriási lengyel tojásimport következménye. Az elnök tudomása szerint a hazai 30-32 forintos árhoz képest a lengyelek darabonként mintegy 10 forinttal olcsóbban hozzák a tojást az országba. Ráadásul az importnál éppen az egyik legfontosabb kritérium, a frissesség kerül veszélybe, hiszen Földi Péter szerint legalább tíz nap, amíg a lengyel termékek beérkeznek az országba. Ha el akarjuk kerülni az importot, a hazai friss árut könnyen megtalálhatjuk, mivel a tojáson lévő pecséten olvasható a HU jelzés, ami hazánk angol nevének rövidítése.
A vásárlók körültekintő magatartását kérték tegnapi sajtótájékoztatójukon a juhtenyésztők is. Hajduk Péter, a Magyar Juhtenyésztő Szövetség elnöke arra hívta fel a figyelmet, hogy a boltokban gyakran felnőtt juhból készült terméket próbálnak bárányhúsként értékesíteni. Főként Ausztráliából, Új-Zélandról és Dél-Amerikából érkező importról van szó. – A bárányhús – hívta fel a figyelmet a szakember – világos rózsaszín, amit vékony faggyú borít, szemben az említett termékek vörös színű, sárga faggyúborításával. A pecsenyebárányok csontos húsának értéke kilónként 2200–5000 forint, míg a juhhúsé 800–1800 forint körülire tehető.