Obs.com
A baloldali francia hetilap A dominóhatás kockázata című cikkében amiatt aggódik, hogy Koszovó államiságának kikiáltása hatással lehet a Szlovákiában és Romániában élő magyarokra is.
The Guardian
Timothy Garton Ash, az Oxford Egyetem tanára a baloldali brit lapban írt cikkében azt állítja, hogy Koszovónak a nyugati hatalmaktól, illetőleg nemzetközi szervezetektől függő függetlensége „a legkevésbé rossz megoldás”, de az precedens. „Noha Koszovó egyedi, lesznek még Koszovók” – áll a cikk végén. A szerző Magyarországra is kitér, és ezt írja: „Szerbia választhat. Vagy impotens neheztelésben duzzog, mint
Magyarország Trianon után, vagy az európai utat választja a nemzeti újjáépítéshez, mint a mai Magyarország”.
Al-Ahram
Az angol nyelvű egyiptomi lapban John Whitbeck, a nemzetközi jog szakértője Ha Koszovó, Palesztina miért nem? címen írt cikkében azt javasolja a Palesztin Hatóság vezetésének, hogy kiáltsák ki függetlenségüket, ugyanis az „túl hosszú ideje tűri a nyugati képmutatást és rasszizmust, valamint játszotta a hiszékeny bolond szerepét. Itt az ideje az asztal konstruktív felrúgásának és a nemzetközi közösség sokkolásának azzal, hogy ébredjenek rá a tényre: a palesztin nép egyszerűen nem hajlandó tovább tűrni az elviselhetetlen igazságtalanságot és meggyalázását. Mert ha most nem, akkor mikor?” – zárul a cikk.
Al Jazeerah
A pánarab televízió a Gallup World Affairs felmérését közli, amely szerint most először a megkérdezett amerikaiak többsége már a kínai gazdaságot tekinti világelsőnek, és csak 33 százalékuk választotta annak az amerikai gazdaságot. Valójában az amerikai gazdaság a világ legnagyobbja.
FT.com
A londoni globális pénzügyi lap ingatlanmellékletében Az új Prága hazavonzza a külföldre távozottakat címmel írt cikke így kezdődik: „Csak kevés az olyan európai város, amely azzal dicsekedhet, hogy bennük nem sok bántja a szemet. Velence az egyik, és Prága a másik. De talán a dél-lengyelországi Krakkó lepi meg a legkellemesebben a látogatót.”
FORWARD
Az amerikai zsidók vezető napilapja arról ír, hogy az osztrák zsidóság vezetésével kampány
indult az OMV olajvállalat és Irán között kötött hatalmas,
32 milliárd dolláros üzlet ellen. Még Angela Merkel német kancellár is arról panaszkodott a színfalak mögött, hogy az üzlet veszélyes precedenst teremthet. Egyre több jele van annak, hogy az amerikai kormány is vizsgálja az üzletkötést. Az OMV szóvivője viszont kijelentette, hogy vállalata nem felelős más országokban kialakult emberjogi helyzetekért.
origo.hu
Itt van az "agyhalottnak" nevezett EP-képviselő válasza Magyar Péternek
