Szétszakított trianoni életek

A délvidéki helyszínű, 1930 novemberében bemutatott Fekete szárú cseresznye című darab tette elismert és ünnepelt drámaíróvá Hunyady Sándort. A folytatás hat évvel később született meg, ekkor adták ki Géza és Dusán című regényét, amely a klasszikus szerelmiháromszög-történet szereplőinek további sorsát, a királyi Jugoszláviában zajló életét mutatta be.
A színdarabot most a Szolnoki Szigligeti Színház tűzte műsorára Balázs Péter igazgató rendezésében. Hunyady a Trianon-problematikát, a történelem eseményeit mutatja be árnyaltan, nagy formátumú módon hősei egyéni sorsán keresztül. Irina és Dusán, a főszereplő szerb házaspár, de a szépasszony valójában Dusán legjobb barátjába, a magyar főbíróba szerelmes – viszonzottan. Érzelmeik azonban a tisztesség és a hűség adta korlátok miatt nem bontakozhatnak ki. Két év telik el, és a történelmi helyzet gyökeresen megváltozik: létrejön a Szerb–Horvát– Szlovén Királyság, és a bácskai terület az új államhoz kerül. A volt elöljárónál a házkutatástól végül a hamu alatt parázsló szerelemre féltékeny Dusán menti meg barátját, és asszonyát elengedi: a magyar férfi és a szerb asszony érzelmei elől elhárulnak az akadályok.
A szereposztás kiváló: a kedvelt szolnoki színészek mellett több vendégművészt is láthatunk. Főbb szerepekben a szolnoki színpadra lép Radó Denise, ifj. Jászai László és Bitskey Tibor is. A közönség Selmeczi Roland alakítását is megcsodálhatta volna, a sors azonban közbeszólt. A főbíró szerepét így Kautzky Armand, a Madách Színház művésze vette át. A darabot huszonhétszer tűzik műsorra ebben az évadban, a színház következő bemutatója pedig egy Somerset Maugham-regény színpadi adaptációja lesz.
(Hunyady Sándor: Fekete szárú cseresznye, Szolnoki Szigligeti Színház.)