Szerbpárti tüntetések. Koszovó függetlensége ellen tüntettek a hét végén több országban is. Oroszországban ezer ember gyűlt össze a kommunista párt hívására, Prágában pedig több százan vonultak fel a Palacky téren szerb zászlók alatt. Megmozdulások voltak Németország számos városában, emellett tüntettek a svájci Genfben és az ausztriai Bécsben élő szerbek. Robert Fico szlovák kormányfő a „nemzetközi jog durva megsértésének” nevezte Koszovó függetlenségét, és amíg ezt megfelelő módon nem orvosolják, Szlovákia nem hajlandó sem önálló országnak tekinteni, sem elismerni Koszovót. (MN)
Foley hangsúlyozta: Bush elképzelésében megvan a helye Szerbiának, és „Belgrádnak is biztosítania kell a helyet saját nemzeti kisebbségei számára”. Az amerikaiak egyébként csökkentették a belgrádi nagykövetségükön dolgozók létszámát a múlt csütörtöki támadást követően, csak a működéshez elengedhetetlen személyzet maradt a követségen. Az akkori támadást egy szerb honlap szerint a CIA szervezte meg. A Press Online egy közelebbről meg nem nevezett magas rangú kormányzati illetékesre hivatkozva adta közre nézetét.
Vojiszlav Kostunica szerb kormányfő felszólította tegnap az Egyesült Államokat, hogy nyilvánítsa semmissé döntését Koszovó függetlenségének elismeréséről. „Ellenkező esetben folytatódni fog az erő politikája, s csak elmélyül az a válság, amely aláássa az egész világrend alapjait, s nem csak a Balkánon fenyegeti a békét és a stabilitást” – mondta Kostunica, aki méltatta azokat az országokat, amelyek nem ismerték el Koszovó függetlenségét.
*
Ezek között első helyen egyértelműen Oroszország áll, amely a függetlenség kikiáltása óta tiltakozik a várható következmények miatt, az Egyesült Államokkal való szócsatája is egyre hevesebb. Értetlenkedve fogadta az orosz külügyminisztérium Nicholas Burns amerikai külügyi államtitkár nyilatkozatát Moszkva koszovói politikájáról. „Cinikusnak nevezve a mi koszovói politikánkat az amerikai diplomata még arra sem veszi a fáradtságot, hogy elgondolkozzon azon: pont így fest az Egyesült Államok irányvonala a rendezésben” – közölte az orosz külügyi tárca. A minisztériumi közlemény szerint „leplezetlen cinizmus” a koszovói albán álláspont kizárólagos támogatása, és a jog semmibevétele a politikai célszerűség örvén, a százezer koszovói szerb sorsa iránti közöny, akiket gyakorlatilag gettóba zárnak a XXI. században – írta az MTI. A vita azzal kezdődött, hogy Dmitrij Rogozin orosz ENSZ-nagykövet pénteki kijelentését Washingtonban úgy értelmezte: Oroszország „nyers erőhöz” folyamodhat tekintélye védelmében, mivel a nyugati kormányok Moszkva tiltakozása ellenére elismerték Koszovó függetlenségét. Burns ezután felszólította az orosz kormányt, hogy határolódjék el Rogozin kijelentésétől. Az orosz diplomata azt állította, hogy mondandóját durván eltorzították. Szerinte kijelentésének lényege az volt, hogy „amenynyiben a balkáni helyzet törvénytelen útra terelődik, megsértve az ENSZ BT keretein belül elért megoldásokat és megállapodásokat, ez azt jelenti, hogy immár olyan világban fogunk élni, amelyben a nyers erő uralkodik majd”.
Együttműködésre kérte a koszovói szerbeket az Európai Unió polgári megbízottja, aki szombaton kénytelen volt megerősíteni, hogy fiókirodájukat ideiglenesen bezárták a szerbek lakta északi Kosovska Mitrovicában a kialakult feszültség miatt. „Szeretném felszólítani a szerb közösséget, hogy legyen nagylelkű, lapozzon, és nézzen előre, működjék együtt velünk” – mondta Pieter Feith a déli Prizrenben.
Szerkesztőségi álláspont a 7. oldalon
