Hazánk a második helyen áll az élelmiszer-átverések listáján – derül ki a Tárki és az European Social Survey felméréséből. A 24 országban elvégzett reprezentatív felmérés szerint az 1500 magyarországi válaszadó több mint hatvan százalékával már előfordult, hogy olyan élelmiszert adtak el neki, amelynek roszszabb részét csomagolással fedték el, és harminc százalék feletti azok száma, akikhez olyan termék került, amelyről később kiderült, hogy hibás. Ennél rosszabb mutatókkal jelenleg csak Szlovákia rendelkezik.
Uniós csatlakozásunk után mi is bevezettük az élelmiszertermékek szigorú nyomon követési rendszerét, amely a szántóföldtől az asztalig ellenőrzi az áru útját. A guargumibotrány óta tudjuk, ez nálunk mégsem működik – jelentette ki az Országgyűlés fogyasztóvédelmi eseti bizottságának fideszes alelnöke. Koszorús Lászlótól megtudtuk: bevett gyakorlat például, hogy a kereskedők a szomszédos országokban megveszik az akciós, egy-két nap múlva lejáró terméket, amit azután itthon a lejárati időn túl is „kint felejtenek” a polcon. Mire ez esetleg a hatósági ellenőrzés során kiderül, addigra a például harminc centért megszerzett, egy eurót érő áruhalom szép summát hozhat a boltosnak. A trükk ismert a tejek, édességek, borok, üdítők, késztermékek esetén. A magyar lakosság ráadásul árérzékeny, és nem a minőséget nézi, kelendőbbek ezért az olcsó, kérdéses minőségű, „importszemét” áruk – mondta Koszorús László.
A minap Süth Miklós országos főállatorvos, az élelmiszerlánc-biztonságért felelős helyettes államtitkár arról tájékoztatott, hogy a Kikelet akcióban 42,5 tonna élelmiszert és 46 tonnányi friss zöldséget vontak ki a forgalomból. Emellett véletlenszerűen megvizsgáltak ötven élelmiszert, aminek a fele Magyarországról, fele pedig külföldről származott. A vizsgálat alapján kiderült: a hazai termékek megfelelnek a magyar élelmiszerkönyv előírásainak, ám a külföldről behozott áruk közül csak négy tett eleget a követelményeknek.
A fideszes szakpolitikus szerint a fogyasztóvédelem itthon évekig elhanyagolt terület volt, amire csak az utóbbi időben figyelt fel a nagypolitika, annak reményében, hogy kormányzati sikersztorit gyártanak belőle. Amíg azonban például a fagyasztott hús minőségét az agrártárca alá tartozó élelmiszer-biztonsági hivatal, a hús tárolását viszont már a szociális tárca felügyelte fogyasztóvédelem ellenőrzi, addig nincs érdemi előrelépés. – Két különböző minisztérium, két külön ellenőrzési gyakorlat és bírságolás. Így az alkalomszerűen öszszehangolt hatósági razziák sem sokat érnek, amelyek ráadásul pénzbehajtó hadműveletté váltak – mondta Koszorús László, utalva arra, hogy a napokban lezárult Kikelet akció során a kirótt bírságok összege elérte az 1,62 milliárd forintot. Ez másfélszer több, mint a karácsonyi Csillagszóró hadművelet bevétele.
Igazságtalanul sarcolják a boltokat olyan hiányosságok miatt is, amiket kivédeni ráadásul képtelenség – panaszolta lapunknak egy neve elhallgatását kérő hazai nagykereskedő. Mint említette, a Kikelet során előfordult, hogy egy 75 forintos, egyébként minden más szempontból megfelelő import csokitojás címkéjén nem a magyar szabályok szerint szerepelt a lejárat dátuma, így a kereskedőre ötvenezer forintot rótt ki a fogyasztóvédelem. Hasonló okból ennek hétszeresét szabták ki egy ismert márka esetében, holott az több országban ugyanazzal a csomagolással és felirattal kerül a polcokra. – A külföldi diszkontláncok importkínálatán a címke egyáltalán nem felel meg a szigorúan elvárt magyar feliratozásnak, ezeket az üzleteket akár be is lehetne zárni – mondta a nagykereskedő. Hozzátette: ráadásul egy magyar beszerző a multiláncok lakossági árainál drágábban jut a gyártók termékeihez, amire azután még némi hasznot is kellene tennie, hogy veszteség nélkül adja tovább a boltoknak. Emiatt is mennek sokan külföldre vásárolni – summázta a nagykereskedő.
origo.hu
Gázolt a vonat Székesfehérvár és Dinnyés között
