Romániai magyar elemzők szerint a kolozsvári Kossuth-utcanévadással kapcsolatos nacionalista kirohanás és pálfordulás is bizonyítja, hogy Gheorghe Funar expolgármester bukása után négy évvel a kincses városban folyamatosan kísért a sovinizmus szelleme. Emlékezetes, keddi ülésén a kolozsvári önkormányzat visszavonta korábbi határozatát, amely szerint Kossuth Lajosról neveztek el utcát az egyik frissen felépült tömbháznegyedben. A korábbi döntést a képviselő-testület szociáldemokrata frakciója torpedózta meg, azzal a téveszmével érvelve, miszerint a városban nem keresztelhetnek el utcát olyan személyiségről, aki „nem ismerte el a román nemzetet, és akinek nevéhez több tízezer erdélyi román legyilkolása fűződik”.
A meghátráláshoz azonban elengedhetetlen volt Emil Boc polgármester és az általa vezetett román Demokrata–Liberális Párt (PD–L) szavazata, ami egyáltalán nem lepte meg a kolozsvári magyarokat. A Traian Basescu államfőhöz hű ellenzéki alakulat ugyanis az elmúlt időszakban számtalanszor tanújelét adta magyarfóbiájának. Erdélyi magyar szervezetek egyértelműen Boc számlájára írják, hogy engedélyének köszönhetően március 15-én legionárius szervezetek nyílt magyarellenes tüntetést rendeztek Kolozsváron, s eszméletlenre vertek egy, a forradalmi megemlékezésekre piros-fehér-zöld zászlóval igyekvő magyar középiskolást. Daniel Buda parlamenti képviselő, a PD–L Kolozs megyei elnöke az év elején Magyarországra való áttelepedésre szólította fel az autonómiát követelő erdélyi magyarokat, a párt EP-frakciója pedig ugyancsak az önrendelkezés ügyének nemzetközi felvállalása miatt torpedózta meg Tőkés László független képviselőnek az Európai Néppártba történő felvételét. Nem csoda, hogy a szintén néppárti Romániai Magyar Demokrata Szövetség úgy döntött: a júniusi helyhatósági választásokon kerüli az együttműködést a PD-L-vel.
origo.hu
Felállították az Ország Karácsonyfáját - képek
