Kis híján polgárháborúhoz vezetett a vallási ellentét a minap egy partiumi településen. A magyar–román határ mentén fekvő Bihar megyei Belényesvalányon csak a kivezényelt rohamrendőröknek sikerült megakadályozniuk, hogy a román ortodox és görög katolikus hívek ölre ne menjenek egymással a falu egyetlen, viszont mindkét tábor által magának vindikált templomáért. A 19. században épült hajlékban száz éven keresztül a Róma fennhatóságát elismerő görög katolikus egyház papjai hirdették az igét, egészen 1948-ig, amikor a bukaresti kommunista rezsim több száz romániai templommal együtt a belényesvalányit is elkobozta, és az ortodoxok tulajdonába utalta. Az 1989-es rendszerváltás nyomán újjáéledt görög katolikus egyháznak 18 évet kellett várnia az ingatlan visszaszolgáltatására, a Belényesi-medencét is felölelő nagyváradi ortodox püspökség ugyanis bírósági úton támadta meg a restitúciós törvény alapján előírt tényleges birtokba helyezést. Nemrég született, jogerős ítéletében a román igazságszolgáltatás végül a görög katolikusok javára döntött, a belényesvalányi görögkeleti hívek azonban a bihari papsággal együtt élő láncot alkottak a templom körül, annak kapujáról pedig leverték a bírósági végrehajtó által elhelyezett pecsétet. A valányi vallásháborúban Bartolomeu Anania erdélyi ortodox metropolitának és Virgil Bercea nagyváradi görög katolikus püspöknek sikerült ideiglenes tűzszünetet kötnie: a két egyházfő Bihar megye rendőrfőkapitánya jelenlétében írásos megállapodást kötött, miszerint egy új ortodox hajlék felépítéséig a templomot a két felekezet hívei közösen kialakított órarend szerint, felváltva vehetik igénybe.
Mindez azonban korántsem hozott békét országos szinten a két felekezet közötti egyenlőtlen harcban. Miközben a hallgatólagosan államvallásnak tekintett ortodoxia – Romániában 18 millióan vallják magukat görögkeleti vallásúnak – évről évre tetemes anyagi támogatást kap a bukaresti kormánytól és az önkormányzatoktól, a 191 ezer hívet számláló görög katolikus egyház mostanáig mindössze kétszázat kapott vissza több mint kétezer elkobzott templomából. A kommunista rezsim hatalomra kerülésekor az egyházat betiltották – híveinek száma a két világháború között elérte az erdélyi románság létszámának közel felét –, az 1800 görög katolikus pap közül pedig börtönbe vetették azokat, akik megtagadták, hogy áttérjenek a görögkeleti hitre. (A papság egyharmada, közöttük hét püspök, rabságban pusztult el). A román ortodox egyház ma sem ismeri el testvéreként, hanem hittagadónak, nemzetárulónak tartja a görög katolikust, és folyamatosan akadályt gördít a restitúció elé, elsősorban azzal, hogy nem hajlandó kiköltözni a visszaszolgáltatott templomokból.
origo.hu
Mutatjuk, mit kell tennie annak a szerencsésnek, aki megnyerte a hatos lottó főnyereményét
