Mint lapunk is beszámolt róla, sokan meglepődtek, amikor bekapcsolódtak március 9-én este a közszolgálati televízió népszavazási műsorába. Az állandóan mutatott diagramok ugyanis köszönő viszonyban sem voltak az igenek elsöprő többségével, a valós eredményekkel. Mindezt a látszatot, kommunikációs bravúrt úgy érték el a Magyar Televízió (MTV) szerkesztői, hogy az igen szavazatokat nem az összes leadotthoz, illetve nem vokshoz viszonyították, hanem a teljes összes választókorú népességhez. A televízió vezetése feltehetőleg számított rá, hogy felháborodás fogja kísérni majd a műsort. Legalábbis erre utal, hogy szokatlan módon a Kultúrház szerkesztőjét bízták meg a bizalmi feladattal. A megdöbbentően zavaros eljárás csakis azt a célt szolgálhatta, hogy a vizitdíj, a kórházi napidíj és a tandíj eltörlésére leadott igenlő szavazatok földcsuszamlásszerű diadalát megkísérelje bagatellizálni. Azt igyekeztek sulykolni a szerkesztők: lám, hiába állt ki hárommillió-háromszázezer ember a kormánysarc eltörlése mellett, ez még mindig csak a negyven százaléka az egész választókorú lakosságnak.
A Magyar Televízió vezetősége kormányért aggódó igyekezetében feltehetőleg nem gondolt bele, hogy mintát adtak az országgyűlési választási eredmények kétségbevonásához. Ha tudniillik elfogadjuk azt a számítási szisztémát, hogy igazán akkor legitim egy állampolgári szavazás, ha az összes regisztrált szavazó több mint felének akarata nyilvánul meg egy irányban, úgy a 2006-os voksok alapján nem lehetne hatalmon az MSZP. Az MTV által sugallt okoskodás szerint ugyanis az MSZP-re és az SZDSZ-re mindössze kétmillió-hatszázezren szavaztak 2006-ban, míg a mostani népszavazáson hárommillió-háromszázezren támogatták a Fidesz igenjeit. Azaz a felnőtt lakosságnak csak a harmada akarta az MSZP–SZDSZ-t kormányon látni – még két évvel ezelőtt is.
Szalai Annamária március 12-i beadványában kifogásolta az MTV félretájékoztató metódusát. Az elrendelt vizsgálat lezajlott, és a Fidesz által delegált tag igazát támasztotta alá. Az ORTT irodájának szakmai jelentése szerint az adásba később bekapcsolódó nézők számára bizonyosan nehézséget jelentett az ábrák értelmezése. A legfontosabb eredményt, az igenek és a nemek arányát csupán szóban ismertették. Olyan grafikonok jöttek létre az eddig megszokottól eltérő eljárással, amelyeken a bemutatott százalékok összege nem adta ki a százat, ami matematikai képtelensége miatt megtévesztő volt. Szalai Annamária a szakértői anyag által javasolt megoldást terjesztette az ORTT elé. Eszerint a testület választási ajánlása kiegészül azzal a kitétellel, hogy a bemutatott adatok mindig informatívak, az ábrák pedig közérthetők legyenek. A választási eredmények prezentálásakor meg kell határozni az adatok értelmezési keretét, s ezeket megfelelő módon kell ábrázolni. A megjelenített ábráknak be kell mutatniuk a szavazáson részt vevő állampolgárok voksainak megoszlását, valamint az összes szavazati jogú személy állásfoglalásának arányát. Meg kell jeleníteni a leadott szavazatok számát és az érvényességi küszöböt is a műsorkészítőknek, a grafikonokat pedig olyan magyarázó szövegekkel szükséges ellátni, amelyek a később bekapcsolódó nézőknek is eligazítást nyújtanak.
Szalai Annamária örömtelinek nevezte, hogy az ORTT egyhangúlag fogadta el az előterjesztését a választási ajánlás kiegészítésére. Kérdésünkre úgy vélte: még akkor is visszatartó ereje van a választási ajánlásnak, ha nincs büntető szankció. Az MTV azon prekoncepciózus próbálkozása, hogy megpróbálták az érdektelenségbe fulladás látszatát kelteni a referendummal kapcsolatban, többé nem fordulhat elő. Az MTV-nek pedig módja nyílhat a csorba kiköszörülésére a közeljövőben – akár egy újabb népszavazáson, akár egy előre hozott parlamenti választáson.
origo.hu
Lovasbaleset: Kislányt dobott le a hátáról a ló egy gyermekügyességi versenyen
