Noha két hónap van hátra a Romániában június 1-jén és 15-én tartandó kétfordulós helyhatósági megméretésig, Erdély-szerte már több ezer magyar gyakorolhatta választójogát a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) által ebben az időszakban rendezett előválasztásokon. Az alakulat helyi szervezetei idén is kétféleképpen döntenek a polgármester- és tanácsosjelöltek kiválasztásáról: álló vagy mozgóurnás előválasztás, vagy jelölő küldöttgyűlés formájában. Az RMDSZ ezzel a módszerrel kiválogatott jelöltjeinek többsége már startra készen várja a júniusi „éles bevetést”, amelyen a tizenkét éve kormányon lévő szövetség alapvető célja megőrizni a 2004-ben megszerzett 189 polgármesteri, 2488 helyi, valamint 111 megyei tanácsosi mandátumot. Miközben az alakulat többnyire minden olyan erdélyi közigazgatási egységben állít polgármesterjelöltet, ahol a magyarság számaránya eléri az összlakosság húsz százalékát, újrázni készül azokban a román többségű városokban is – Szatmárnémeti, Szászrégen, Zsombolya –, amelyeket nagy meglepetésre sikerült meghódítania. Markó Béláéknak azonban bevallottan a marosvásárhelyi és a székelyudvarhelyi polgármesteri szék megszerzése a prioritás – előbbi etnikai, utóbbi politikai okokból. A Bolyaiak városában Borbély László RMDSZ-es régiófejlesztési miniszter próbálja visszaszerezni a 2000-ben román kézre került polgármesteri hivatalt, miután kútba esett a Magyar Polgári Párt (MPP) javaslata, hogy a két magyar politikai alakulat indítsa Bölöni László futballedzőt közös jelöltként. Borbély előnye, hogy jártas a közigazgatásban, korteshadjáratához hátszelet nyújtanak az általa a városba irányított kormánypénzek, kérdés azonban, milyen mértékben díjazzák például a magyar polgárok, hogy kampányszlogenét (Marosvásárhely többet érdemel) az MSZP 2002-es választási jelszavából „kölcsönözte”.
A Marosvásárhelytől száz kilométerre fekvő Székelyudvarhelyre azért fáj Markóék foga, mert a székely anyavárost 12 éve irányító Szász Jenő polgármester, MPP-elnök Tőkés László püspök után a legádázabb ellenfele az RMDSZ-nek. Itt ugyancsak „nagyágyúnak” számító politikus, Bunta Levente Hargita megyei tanácselnök lesz Szász kihívója, noha az elöljáró még nem döntötte el: nekivág-e negyedik mandátumnak, Bunta jelenlegi székét, vagy éppenséggel egy parlamenti tisztséget pályázik meg. A jogerősen két hete bejegyzett, emiatt a szervezetépítéssel elfoglalt polgári párt jelenleg csak néhány önkormányzati jelöltje nevét hozta nyilvánosságra – közöttük a Maros megyei közgyűlés elnöki tisztségét megcélzó Tőkés Andrásét, Tőkés püspök fivéréét –, a választás szabadságának jelszavát zászlajára tűző alakulat azonban a Székelyföld szinte valamennyi településén, Közép-Erdélyben és a Partiumban pedig a többségben magyarok lakta vidékeken meg kíván mérkőzni. A Szász által már korábban emlegetett választási együttműködés június előtt már bizonyosan nem valósul meg az RMDSZ-szel, kérdés azonban, hogy a két rivális magyar szervezet képes lesz-e közös nevezőre jutni egy esetleges erdélyi koalíció érdekében a novemberi parlamenti választások tekintetében. Bár Markó Béla elnök a napokban elmondta: komolyan veszik a magyar versenytársat, az RMDSZ nyilvánvalóan csak akkor lesz hajlandó tárgyalni az MPP-vel, ha az számottevő eredményt mutat fel az önkormányzati választásokon. A két alakulat viszonya jelenleg abban merül ki, hogy az MPP többek között közpénzek kampánycélra történő felhasználásával vádolja az RMDSZ-t, utóbbi pedig helyi szinten a polgáriak helyett inkább koalíciós partnerével, a román liberálisokkal, valamint a Tariceanu-kabinetet háttérből támogató posztkommunista baloldallal keresi a választási együttműködés lehetőségeit. Mindez már a romániai parlamenti megmérettetés egyik, nemrég Ion Iliescu exállamfő által is felvázolt lehetséges kimenetelét vetíti előre, amely szerint a román liberális, a szociáldemokrata párt és az RMDSZ alakítana kormányt.
Különben a romániai pártok idén megkülönböztetett figyelmet szentelnek a megyei közgyűléseknek, eme testületek elnökeit ugyanis – a nemrég módosított választási törvény alapján – már a polgármesterekhez hasonlóan, egyéni választókörzetes szavazási rendszerben választják. Mivel a szélesebb körű támogatottságnak örvendő tanácselnökök hatalma is megnő, ezeket a posztokat számos élvonalbeli politikus pályázza meg. Jelöltetésük mögött az a szándék is lapul, hogy felmérjék támogatottságukat választókörzetükben, ami az ősszel ugyancsak uninominális módszerrel rendezendő parlamenti választásokat megelőzően hasznos erőpróbának számít.
origo.hu
Kihúzták a hatos lottót, mutatjuk a számokat
