Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár az atlanti tanács értekezlete után közölte, a tagállamok elismerik Macedóniának az európai értékek és a szövetség iránti elkötelezettségét, ám sajnálattal vették tudomásul, hogy még nem sikerült rendezni a Görögországgal folytatott névvitát. Görögország 1991 óta akadályozza az ország nemzetközi elismerését Macedón Köztársaság néven, arra hivatkozva, hogy ez az elnevezés görög történelmi örökség: egy észak-görögországi tartomány neve Makedónia.
A bejelentés nyomán a macedón újságírók távoztak Scheffer sajtótájékoztatójáról, tiltakozása jeléül pedig a szkopjei küldöttség tagjai hazautaztak a román fővárosból. A macedón kormány szóvivője közölte: „Nagy csalódás ez számunkra. Megbüntettek minket, mert macedónok vagyunk.”
*
Csalódottságukat az sem enyhítette, hogy George Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki az elutasítás miatt, Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott: Macedóniát attól a pillanattól meghívják a NATO-ba, amint megoldás születik a macedón–görög nézeteltérésre. Ígéretekkel volt kénytelen beérni Viktor Juscsenko ukrán és Mihail Szaakasvili grúz elnök is, miután a 26 NATO-tagállam vezetője úgy döntött: Kijevet és Tbiliszit csak később vonják be a tagsági akciótervbe. Miközben a két exszovjet tagköztársaság csatlakozási felkészültségét decemberben elemzik ki a NATO-tagállamok külügyminiszterei, Moszkva stratégiai hibának nevezte Grúzia és Ukrajna tervezett felvételét. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes Bukarestben úgy nyilatkozott: a két ország csatlakozása a katonai szervezethez súlyos következményekkel járna Európa biztonságára nézve.
George Bush – akire elemzők szerint a NATO nyugat-európai tagállamai enyhe csapást mértek Macedónia, Ukrajna és Grúzia ügyében – egyébként szokatlan módon honorálta Nicolas Sarkozy bejelentését, miszerint Franciaország egy zászlóaljnyi katonát és különleges erőket küld az afganisztáni NATO-misszió erősítésére: az amerikai elnök „Elvis Presley utolsó megtestesülésének” nevezte francia kollégáját. Vélhetően nem a hasonlat hatására, de Sarkozy közölte azt is, Párizs újra csatlakozni akar a NATO integrált katonai szervezetébe, amelyre kiváló alkalom lehet, hogy a szövetség jövő évi csúcsértekezletét Franciaország és Németország közösen rendezi. Gyurcsány Ferenc Bukarestben bejelentette, Magyarország egyharmaddal növeli jelenlétét Afganisztánban. Ezzel egy időben az Egyesült Államok és Csehország vezetői Bukarestben befejezték a tárgyalásokat az amerikai rakétavédelmi rendszerhez tartozó elemek Csehországba telepítéséről; az egyezményt várhatóan májusban írják alá. A NATO-tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban ugyancsak támogatják az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Kelet-Európába történő telepítését, valamint javasolták Oroszországnak, hogy kapcsolják össze az amerikai és az orosz rakétavédelmi rendszert, valamint azt a hasonló rendszert, amelynek kiépítését a NATO tervezi. A nap folyamán Traian Basescu román elnök felszólította Szerbiát: térjenek át a békepartnerségről az intenzívebb párbeszédre.
origo.hu
Orbán Viktor: Magyarország a középmezőny élére kerülhet a bérszínvonalban
