NATO: beléphet Zágráb és Tirana

Horvátország és Albánia igen, Macedónia azonban nem kapott meghívást tegnap a NATO-ba a katonai szövetség Bukarestben zajló csúcsértekezletén, amelyen eldőlt az is, hogy Ukrajnának és Grúziának ugyancsak várnia kell a tagsági akciótervbe való felvételéig.

2008. 04. 13. 22:00
VéleményhírlevélJobban mondva - heti véleményhírlevél - ahol a hét kiemelt témáihoz fűzött személyes gondolatok összeérnek, részletek itt.

Jaap de Hoop Scheffer NATO-főtitkár az atlanti tanács értekezlete után közölte, a tagállamok elismerik Macedóniának az európai értékek és a szövetség iránti elkötelezettségét, ám sajnálattal vették tudomásul, hogy még nem sikerült rendezni a Görögországgal folytatott névvitát. Görögország 1991 óta akadályozza az ország nemzetközi elismerését Macedón Köztársaság néven, arra hivatkozva, hogy ez az elnevezés görög történelmi örökség: egy észak-görögországi tartomány neve Makedónia.
A bejelentés nyomán a macedón újságírók távoztak Scheffer sajtótájékoztatójáról, tiltakozása jeléül pedig a szkopjei küldöttség tagjai hazautaztak a román fővárosból. A macedón kormány szóvivője közölte: „Nagy csalódás ez számunkra. Megbüntettek minket, mert macedónok vagyunk.”
*
Csalódottságukat az sem enyhítette, hogy George Bush amerikai elnök sajnálatát fejezte ki az elutasítás miatt, Nicolas Sarkozy francia államfő és Angela Merkel német kancellár pedig úgy fogalmazott: Macedóniát attól a pillanattól meghívják a NATO-ba, amint megoldás születik a macedón–görög nézeteltérésre. Ígéretekkel volt kénytelen beérni Viktor Juscsenko ukrán és Mihail Szaakasvili grúz elnök is, miután a 26 NATO-tagállam vezetője úgy döntött: Kijevet és Tbiliszit csak később vonják be a tagsági akciótervbe. Miközben a két exszovjet tagköztársaság csatlakozási felkészültségét decemberben elemzik ki a NATO-tagállamok külügyminiszterei, Moszkva stratégiai hibának nevezte Grúzia és Ukrajna tervezett felvételét. Alekszandr Grusko orosz külügyminiszter-helyettes Bukarestben úgy nyilatkozott: a két ország csatlakozása a katonai szervezethez súlyos következményekkel járna Európa biztonságára nézve.
George Bush – akire elemzők szerint a NATO nyugat-európai tagállamai enyhe csapást mértek Macedónia, Ukrajna és Grúzia ügyében – egyébként szokatlan módon honorálta Nicolas Sarkozy bejelentését, miszerint Franciaország egy zászlóaljnyi katonát és különleges erőket küld az afganisztáni NATO-misszió erősítésére: az amerikai elnök „Elvis Presley utolsó megtestesülésének” nevezte francia kollégáját. Vélhetően nem a hasonlat hatására, de Sarkozy közölte azt is, Párizs újra csatlakozni akar a NATO integrált katonai szervezetébe, amelyre kiváló alkalom lehet, hogy a szövetség jövő évi csúcsértekezletét Franciaország és Németország közösen rendezi. Gyurcsány Ferenc Bukarestben bejelentette, Magyarország egyharmaddal növeli jelenlétét Afganisztánban. Ezzel egy időben az Egyesült Államok és Csehország vezetői Bukarestben befejezték a tárgyalásokat az amerikai rakétavédelmi rendszerhez tartozó elemek Csehországba telepítéséről; az egyezményt várhatóan májusban írják alá. A NATO-tagállamok vezetői zárónyilatkozatukban ugyancsak támogatják az amerikai rakétavédelmi pajzs egyes elemeinek Kelet-Európába történő telepítését, valamint javasolták Oroszországnak, hogy kapcsolják össze az amerikai és az orosz rakétavédelmi rendszert, valamint azt a hasonló rendszert, amelynek kiépítését a NATO tervezi. A nap folyamán Traian Basescu román elnök felszólította Szerbiát: térjenek át a békepartnerségről az intenzívebb párbeszédre.

Ne maradjon le a Magyar Nemzet legjobb írásairól, olvassa őket minden nap!

Portfóliónk minőségi tartalmat jelent minden olvasó számára. Egyedülálló elérést, országos lefedettséget és változatos megjelenési lehetőséget biztosít. Folyamatosan keressük az új irányokat és fejlődési lehetőségeket. Ez jövőnk záloga.