Kolozsvár ismét kincses város

Fennállása talán legnagyobb mértékű fejlődését tudja maga mögött az elmúlt négy évben Kolozsvár, amely az üzleti befektetések, az ingatlanberuházások és az infrastrukturális fejlesztés terén Románia második legdinamikusabban fejlődő városának számít Bukarest után. Paradox módon a fellendüléshez jelentősen hozzájárult a kilencvenes évek elején beindult, a befizetett összegért cserébe nyolcszoros nyereséget biztosító piramisjáték, a Caritas, amely csaknem kétéves működése idején polgárok ezreit tette gazdaggá. Számos kolozsvári az annak idején könnyen szerzett haszonból indított ma is jól menő vállalkozást. A kilencvenes évek közepétől a város fokozatosan hanyatlani kezdett, mivel Gheorghe Funar polgármester szélsőségesen nacionalista diskurzusa miatt a külföldi befektetők széles ívben elkerülték a települést, és inkább Temesvárt vagy Nagyszebent választották. Ráadásul tizenkét éves uralkodása alatt Funar a tekintetben sem bizonyult jó városgazdának, hogy a költségvetési forrásokat nem fejlesztésre, hanem – nacionál-soviniszta kampánya jegyében – tucatnyi ortodox templom, köztéri szobor építésére, kétes értékű római leletek felkutatására, a történelmi magyar jelenlétet eltüntető erőfeszítésekre fordította.
Kolozsvár életében a 2004-es választások hoztak fordulópontot. Funar bukása, valamint az akkor kormányra került román demokrata párt elnöke, Emil Boc polgármesterré választása egy csapásra megnyitotta a kapukat a rohamos fellendülést biztosító állami források és a befektetők előtt. Az elmúlt négy évben a kincses városban, illetve közvetlen közelében megtelepedett többek között a finn Nokia telefongyár, valamint a gázszabályzókat és elektronikai cikkeket gyártó amerikai Emerson – mindkét multinacionális cég 120 millió eurót ruházott be –, szakmai körökben pedig a General Motors érkezését is jósolják. Ugyancsak ebben a periódusban telepedett meg tucatnyi hiper- és szupermarket, tavaly pedig egyszerre két pláza nyitotta meg kapuit: a Pászkány Árpád helyi üzletember és a Trigránit által közösen létrehozott, Románia egyik legnagyobb ingatlanbefektetésének számító Pólus Center, valamint a Iulius Mall bevásárlóközpont – előbbi 140, utóbbi 60 millió euróval. A magyar tőkével működő legtöbb vállalkozást Kolozs megyében tartják nyilván, az itt működő magyar vegyesvállalatok száma meghaladja az ezret, a legnagyobbak egyike a Mol Románia, de a számítástechnikai cégektől kezdve az építő- és tervezővállalatokon át a kereskedő és szolgáltató cégekig sok más fellelhető. Hihetetlen mértékben bővül az ingatlanpiac: a jelenleg épülő lakások, irodaházak – közöttük 25 és 35 emeletes toronyépületek –, kereskedelmi központok értéke meghaladja az egymilliárd eurót; ennek dacára a kolozsvári ingatlanárak a budapestiekkel is vetekszenek, ami betudható a mintegy százezer egyetemi hallgató albérletkeresletének is. A diákságon kívül Kolozsvár lélekszáma 350 ezer, ebből valamivel több mint hatvanezer magyar, s ez utóbbi lélekszám csak százalékos arányban kevés, összességében ugyanis majdnem kétszerese Székelyudverhely vagy Csíkszereda magyarságának. A kincses város szárnyalását bizonyítja, hogy nemzetközi repülőterének utasforgalma áprilisban 130 százalékkal 54 ezerre emelkedett a tavalyi év hasonló hónapjához képest, és a százmillió eurós fejlesztés előtt álló légikikötő ügyfeleinek száma idén várhatóan eléri a 800 ezret.