Április közepe óta tárgyalja a parlament az új kulturális járulékok bevezetéséről szóló kormányzati elképzeléseket, az éles vitát kiváltó emelési tervekről leghamarabb három hét múlva döntenek a honatyák. Az már most biztosnak látszik, a kulturális járulék mértéke októbertől emelkedik és egyre többeket sújt majd. A napirendről ugyanis csak a nyakkendőadó terve került le tegnap, a fizetési kötelezettség kiterjesztése a bútorokra, az internetre és számos más termékkörre továbbra is napirenden van.
A javaslatcsomagot azért nyújtotta be a kulturális tárca, hogy a megemelt járulékokból pótolják a Nemzeti Kulturális Alap (NKA) évi nyolcmilliárd forintos büdzséjét. Ahogy azt Hiller István oktatási és kulturális miniszter kifejtette: az elmúlt 15 évben megváltoztak a kulturális fogyasztói szokások, így a tárca ehhez szeretné igazítani a járulékköteles termékek és szolgáltatások körét. Az 1993-as törvényben eredetileg a kultúraromboló pornográf termékekre vetettek ki adót, azóta viszont egyre több termék került a giccsadó hatálya alá.
A tervek szerint a jövőben a bútorárakba épített kanapéadót is fizetnünk kell, a tervezet szerint ugyanis a bútorok számottevő kulturális tartalommal bírnak, az átlagosnál nagyobb formatervezés, design testesül meg bennük. Emiatt a 0,8 százalékos kulturális járulék kivetése indokolt a tárca szerint. – Szerintük a bútoripar ilyen indokolású továbbadóztatása mondvacsinált, a járulék kivetésének egyetlen igazi célja az adóbevételek növelése – írják tiltakozó közleményükben a Magyar Fagazdasági, Bútoripari és Épületasztalos-ipari Érdekösszefogás tagszervezetei.
*
Az üveg- és műanyag dísztárgyaink után ugyan eddig is adóztunk, az elképzelések szerint azonban a jövőben fizethetünk amiatt is, ha kerámia dísztárgyat, illetve bizsut, művirágot, bűvészkellékeket vásárolunk. Ezen termékeket az üvegtárgyak kulcsával, azaz három százalékkal terhelnék meg, amely a fogyasztói ár későbbi emelkedését jelenti. A termékek esetén ugyanis eddig is a gyártó vagy a forgalmazó, szolgáltatásoknál a szolgáltató, építmények esetén pedig a kivitelező fizettette meg a kulturális járulékot a termék vagy szolgáltatás árában.
A legnagyobb felháborodást eddig mégis az internetadó bevezetésének terve váltotta ki, amelyet a szolgáltatás kiépítésének és elérésének árába építve kellene a lakosságnak ezután nyögnie. A javaslat szerint valamennyi internet-hozzáférési szolgáltatás és mobil-adatátvitelből származó tevékenységek (WAP, MMS) árbevétele után 0,8 százalék kulturális járulék terhelné a távközlési cégeket, ami kétségkívül megjelenne az ügyfelek számláin.
Ez ellen a legnagyobb hazai alternatív távközlési vállalatokat tömörítő Alternatív Távközlési Szolgáltatók Egyesülete is tiltakozik, ahogy lapunknak fogalmaztak: a kulturális járulék internetszolgáltatásra való kiterjesztése abban a formában is elfogadhatatlan, ha a befizetett járulék ötven százalékát valamilyen formában a szektor visszakapná. Miközben a parlamentben egyre kisebb támogatást élvez az elképzelés, a kulturális tárca újabb ötleteket karolt fel. Az indítvány beterjesztői további tárgyalásokat kívánnak folytatni a szolgáltatókkal, s ugyan a gazdasági tárca elvileg nem támogatja az internetet terhelő kulturális járulék bevezetését, az SZDSZ álláspontja mégsem egyértelmű. Egy Kóka János által jegyzett módosító javaslat szerint a 0,8 százalékot nem, de a 0,7 százalékos járulék bevezetését már támogatnák.
A kulturális járulék körének és mértékének kiterjesztésére az ötletek nem apadnak. Schiffer János szocialista képviselő indítványa szerint ugyanis meg kellene sarcolni a fentieken kívül a szőnyegeket, a ruházati termékeket (ingek, blúzok, kosztümök, nyakkendők) is, mivel ezek a termékek is a dizájn révén komoly kulturális értéket képviselnek – tudta meg a Napi Gazdaság.
A gazdasági napilap tegnapi számában Schneider Márta, a kulturális tárca szakállamtitkára még azt nyilatkozta, hogy a kormány támogatja a javaslatot, mivel ezek a termékek „a dizájn révén” komoly kulturális értéket képviselnek. A Nemzeti Kulturális Alap (NKA) elnöke, Harsányi László arról beszélt, a ruházati termékek adóztatásából 700-800 millió forintos pluszbevételt remélnek. Ezek után a tegnapi kormányszóvivői tájékoztatón Budai Bernadett már azt mondta, hogy a kabinet mégsem támogatja a javaslatot, és a kulturális minisztérium is hasonló közleményt adott ki. A többi megadóztatni tervezett termékcsoportról folytatódnak a tárgyalások.
origo.hu
A következő három évre szóló bérmegállapodás is azt jelzi, hogy középtávon is javul a tervezhetőség a gazdaságban
