Egyre több németet fenyeget a szegénység

A szegénység évtizedeken keresztül absztrakt fogalomként élt a német társadalomban. A szövetségi kormány legújabb jelentése szerint azonban egyre inkább szétnyílik a szociális olló, egyre több embert fenyeget a pénztelenség, gyengül a jóléti társadalom egyik legjelentősebb pillérét alkotó középosztály, növekszik azoknak a németeknek a száma, akik búcsút vesznek hazájuktól, és külföldön próbálnak szerencsét. Az elmúlt esztendő során százhatvanötezer kivándorlót regisztráltak.

Olaf Scholz (SPD) munkaügyi miniszter megkongatta a vészharangot, a tárca elemzése aggasztó megállapításra jutott: minden nyolcadik polgárt kell szegénynek minősíteni (a lakosság 13 százaléka), minden negyedik vagy komoly gondokkal küzd, vagy csak állami támogatással képes fenntartani családját. Az Európai Unió megítélése szerint minden olyan személy szegénynek nevezhető, aki az általános bérnívó hatvan százaléka alatt marad, és havonta nem keres többet, mint nettó 781 euró. A gazdag jelző azokat illeti meg, akik nettó 3418 euróval rendelkeznek. „Különösen nyomasztónak tartom, hogy fokozatosan növekszik azoknak a száma, akik dolgoznak, mégis a szegénység veszélye fenyegeti őket” – hangoztatta a szociáldemokrata miniszter. Olaf Scholz ebből azt a következtetést vezette le, hogy Németországban túl alacsonyak a fizetések, és minimálbérek kiszabását követelte.
A statisztikai adatok azt is kimutatják, hogy a kevés pénzzel rendelkezők élete rövidebb, mint a megnyugtató anyagiakkal rendelkező honfitársaiké. A szociális államrendszer fenntartása ennek megfelelően nem képezheti vita tárgyát, hiszen az érintettek számára a túlélés feltételét alkotja. „Vessenek gátat a szegénységnek!” – követelték azok a tüntetők, akik a Brandenburgi kapu előtt vonultak fel. E követelés teljesítése természetesen fokozódó anyagi terheket ró az államkasszára, és két forrásból finanszírozható. A nagykoalíció vagy feladja határozott célkitűzését az államadósság csökkentésére, vagy növeli adóbevételeit. Az előbbi megoldás a Merkel-kabinet számára nem jöhet számításba. Az utóbbihoz a szolidaritás új formájára lenne szükség. „Ez pedig megvalósíthatatlan a magas jövedelemmel és vagyonnal rendelkezők segítsége nélkül” – hangoztatta Karl Lauterbach, a szociáldemokraták szakértője. Az SPD hajlik arra, hogy csökkentse az alacsony fizetésekre kiszabott jövedelemadót, és ismét érvenyesítse az 1997-ben eltörölt vagyonadót. Karl-Josef Laumann (CDU), Észak-Rajna-Vesztfália munkaügyi minisztere kijelentette: „Remélem a berlini kormány levonja a tanulságot a jelentésből, és nem tüneti el azt valamelyik íróasztal fiókjában.”
A munkaügyi minisztérium felmérését közben alátámasztotta az UNICEF, és közölte: Németországban minden hatodik gyerek szegényes körülmények között él.