Növekvő pesszimizmus az országban

Nem reménykedik a magyar gazdaság és saját anyagi helyzetének javulásában a közel-jövőt tekintve a hazai lakosság és a vállalkozások többsége. Ezt állapította meg szinte egybehangzóan az utóbbi napokban megjelent összes elemzés. Az emberek a száguldó inflációtól és a munkahelyek számának csökkenésétől tartanak leginkább.

Honfitársaink alig egyötöde számít életszínvonalának emelkedésére az elkövetkezendő esztendőben, az ország gazdasági helyzetének javulását pedig mindössze öt százalék reméli – olvasható az Eurobarométer legutóbbi felméréséből, amit a Bruxinfo.hu is közölt. A magyarok szinte az összes fő kérdésben Európa pesszimistáivá váltak: a legnagyobb mértékben nálunk tart a lakosság állása elvesztésétől és a drágulástól. A rendkívül negatív gazdasági várakozásokat jelzi, hogy a felmérésben a megkérdezettek 79 százaléka vélte úgy, hogy a dolgok nem mennek jó irányban – összehasonlításképpen az uniós átlag ebben a vonatkozásban 45 százalék volt. Visszaesett az Európai Unióban reménykedők aránya is a fél évvel ezelőtti mérésekhez képest: nálunk a lakosság kevesebb mint egyharmada tekinti csak jó dolognak az uniós tagságot. Feltűnő a különbség az uniós és a magyar eredmények között a bizalmi mutatókban is. Nálunk különösen alacsony – mindössze 15 százalék – azok aránya, akik megbíznak a saját kormányukban, összehasonlításképpen ez az EU-s átlag felét sem éri el.
Az Eurobarométerhez hasonlóan a Kopint-Tárki gazdaságkutató intézet szerint is erősen romlott a közeljövő megítélése Magyarországon, megközelítette a Gyurcsány-csomag bevezetése utáni mélypontot. A lakosság most sokkal roszszabbnak látja a saját anyagi helyzetének alakulását, mint korábban, és a jelent is ugyanolyan kedvezőtlennek értékeli, mint a jövőt – olvasható a Kopint-Tárki konjunktúrajelentésében. Eszerint továbbra is jellemző, hogy az ország gazdasági helyzetét még a sajátjánál is rosszabbnak ítéli meg a lakosság.
A közhangulat alakulása a megszorítások utáni hullámvölgy után csak alig mutatott javulást, a második negyedéves adatok pedig ismét lejtmenetet hoztak.
A bizalomvesztést tükrözi a GfK Hungária piackutató intézet fogyasztói bizalmi mutatója is: eszerint csökkent azoknak a száma, akik tartós fogyasztási cikkeket szeretnének vásárolni, míg a háztartások saját pénzügyi helyzetének megítélése egy helyben toporog. A felmérés szerint az ország teljesítményével kapcsolatos lakossági remények is egyre halványabbak. A legtöbben az inflációtól tartanak: a válaszadók többsége úgy érzi, hogy keresete nem tart lépést a drágulásokkal, és mindössze hét százalékuk számít a reálbérek emelkedésére. A gazdálkodási környezet bizonytalanságáról és a magyar gazdaságba vetett hit további mérséklődéséről ír a GKI legfrissebb üzleti környezeti felmérése is. Eszerint főként a kis- és közepes vállalkozások és az állami cégeknél dolgozók félnek a politikai bizonytalanságból adódó kiszámíthatatlanságtól. Az üzleti index 34 százalékra süllyedt a GKI adatai szerint, amely már csak egy hajszállal tér el a 2006-os mélyponttól.