Ha az Európai Unió tagállamai nem tesznek meg mindent a romák társadalmi integrációjáért, az Európai Parlamentnek kezébe kell vennie az irányítást, irányelveket kell kezdeményeznie, hogy akár szankciókkal is sújtani lehessen az adott országokat – jelentette ki Járóka Lívia EP-képviselő az Európai Roma Kerekasztal címmel tartott nemzetközi konferencia sajtótájékoztatóján szombaton Budapesten.
Járóka Lívia hozzátette: a romaügynek nem szabad politikai színezetet adni. Ha az EU tagállamai nem ismerik fel a romák társadalmi integrációjában rejlő lehetőséget, illetve az integráció elmaradásának veszélyeit, akkor komoly akciótervvel kell előállnia az Európai Parlamentnek. Az EP-nek rendeletet, irányelvet kell kezdeményeznie, vagy határozatot kell hoznia, azaz kezébe kell vennie az irányítást, hogy akár szankciókkal is lehessen sújtani azokat az országokat, amelyek nem biztosítják az alapvető emberi jogokból eredő esélyegyenlőséget a romáknak – fogalmazott a néppárti politikus, megjegyezve, hogy jelenleg tizenhat ország ellen folyik ez ügyben vizsgálat. Véleménye szerint nemcsak Magyarországon, hanem egész Európában „a szavazatvesztés, a politikai viszony változása és a rövidlátás miatt” nem történtek lépések romaügyben, ezért kell európai roma stratégiai tervet készíteni. A még formálódó tervezet nem irányelv lesz, hanem azokat a jó gyakorlatokat, amelyeket a tagállamok már alkalmaztak, átültetik más országokba, és ennek segítségével próbálják megoldani az oktatás, a foglalkoztatás, az egészségügy és a lakhatás kérdéseit.
Joachim Ott, az Európai Bizottság képviselője, a stratégiai terv koordinátora a jó példák között említette a magyarországi oktatási deszegregációs tervet, míg Spanyolországban a szakképzési programokat tartja követendő példának. A stratégiai terv koordinátora azt mondta, közös felelősségvállalásra kényszerítik az országokat, hogy ne lehessen tovább egymásra mutogatni. December végéig a tagállamok miniszterei felmérik a lehetőségeket, és a végleges terv elfogadtatása az Európai Tanács soros, francia elnökségének feladata lesz. Anyagi forrásokat a kohéziós és szociális alapokból, illetve a regionális fejlesztésekből nyernének, amelyre jelenleg is harmincmilliárd euró áll rendelkezésre.
A romák társadalmi integrációjában a legnagyobb szerepük maguknak a romáknak van, nem szabad engedni, hogy a jogokat a többségi társadalom átpolitizálja, ezért képzettebb roma vezetőkre, határozottabb fellépésre, a roma civil szervezetek hatékonyabb érdekérvényesítő erejére van szükség. Ahhoz, hogy a romák esélyegyenlősége, társadalmi elfogadottsága, a gazdasági életbe való bekapcsolódása ténylegesen megvalósulhasson, az oktatás és a foglalkoztatás területén kell azonnali lépéseket kezdeményezni. Ezt a közös minimumot fektette le az EPP–ED (Európai Néppárt–Európai Demokraták) Centre for Political Parliamentary Education and Training nevű szervezete által rendezett tanácskozás, amelyre Európa hatvan roma civil szervezetét hívták meg.
Az európai roma mozgalom megalapítójaként számon tartott romániai Nicolae Gheorge azt mondta: európai roma jogok kiáltványára van szükség, ugyanis több ország nem biztosítja a cigányok számára az alapvető emberi jogokat, és mivel a cigányoknak nincs anyaországuk, menedéket kell kapniuk bárhol, ha ezt igénylik – utalt az utóbbi év olaszországi eseményeire. „Hol van az európai romajogi charta, amit ígértek nekünk?” – tette fel a kérdést, hozzáfűzve, a cigány politika csírája húsz évvel ezelőtt megszületett, de a kormányok elfeledkeztek a romaügyről, inkább a roma vezetőkre tolják a felelősséget, rájuk bízzák a „piszkos munkát”, és csak a diszkriminációs problémákra dolgoznak ki terveket, javaslatokat.
Karácsony Gergely
Újabb százmilliókat buknak a budapestiek Karácsony Gergely baklövése miatt
