Vérgrófnőnek és vámpírkirálynőnek is aposztrofálták Báthory Erzsébetet. A mai Szlovákia területén fekvő csejtei vár úrnője, gróf Nádasdy Ferenc özvegye a legenda szerint hatszáz szűzleányt mészároltatott le azért, hogy a vérükben fürödjön. A XVI–XVII. század fordulóján élt magyar grófnő a szlovák köztudatban a legismertebb magyar történelmi alak, személyét az idők során gyakran magyarellenes hangulatkeltésre használták – írja a Múlt-kor történelmi portál Juraj Jakubisko filmje, a Bathory kapcsán.
Az internetes lap emlékeztet: a szlovák rendezőt az Ezeréves méh című filmjéért magyarellenességgel vádolták, amiért a Peter Jaros regényéből készült, a Budapestet felépítő szorgalmas szlovákok nehéz sorsát bemutató játékfilmjében előnytelenül ábrázolta egy költött magyar arisztokrata figuráját, így áttételesen bírálva a Magyar Királyság nemzetiségi politikáját.
A hitelességében erősen megkérdőjelezhető drakulanő-történet nagy hatással volt a szlovákok történelmi tudatára, általános magyarságképére is, jóllehet, a magyar művelődéstörténet korábbi évszázadaiban is jelen volt, és ma is él a Báthory Erzsébet alakját megosztó szemlélet. A szlovák cselédlányok testéből felfakadó vérpatak legendáját cáfoló történészek a jezsuita szerzetes, Túróczi László „kézenfekvő érvelésére” is gyakran hivatkoznak, aki 1729-ben írott tanmeséjében a legendát cáfoló szándékkal vetette fel, hogy az emberi vér gyorsan alvad, ennélfogva fürdésre igencsak alkalmatlan. Bár a Báthory Erzsébet ellen felhozott egykori vádakat sosem bizonyították, őt börtönbe vetették, a legendája pedig tovább élt.
Jakubisko úgy nyilatkozott, hogy filmjével a véreskezű gyilkos imázsától akarja megszabadítani a történelmi figurát. A források alapján okos és művelt asszonynak ismerte meg a rendező, aki szerint tragédiáját a vagyonára törő intrikusok rágalmazása okozta – írja a távirati iroda, amely legutóbb arról adott hírt, hogy a történelmi dráma a legdrágább szlovák és közép-európai film címe után a független szlovák filmtörténelem legsikeresebb produkciója is lett, miután a július 10-i premier utáni első hétvégén mintegy harminchatezer néző váltott jegyet a filmre, összesen 4,85 millió korona (36 millió forint) értékben. A film szlovák, cseh, magyar és brit koprodukcióban készült, mintegy 400 millió koronából (3 milliárd forint). Sikerességben a Szlovák Köztársaság 1993-as kikiáltása óta csupán a Mártix múlta felül, amelyre 4,9 millióért váltottak jegyet bemutatásának első hétvégéjén.
A film 2005 decembere és 2006 augusztusa között forgott – botrányok között. Csehországban zsarolók léptek fel a produkcióval szemben, akik kópiákat loptak el, a filmet perek övezték, és az összes producer, akivel kezdetben indult a film, kiszállt a produkcióból. A financiális problémák, továbbá a magyar színészek és helyszínek hiánya miatt a készülő filmből az egyik magyar fél, Berger József, a Mythberg producere is kiszállt.
A történelmi dráma várhatóan szeptembertől lesz látható a magyar mozikban.
Nőtt a Kambodzsa és Thaiföld között kirobbant harcok halálos áldozatainak száma
