Több biztosítót is megkérdeztem az utóbbi napokban a MÁV biztosító körül kialakult helyzetről, s egyetértettek abban, hogy a PSZÁF-nak már korábban lépnie kellett volna.
– A MÁV Biztosító Egyesülettel kapcsolatban 2004 óta legalább tizenkét-tizenhárom intézkedést hoztunk. Ezek között voltak az egyesületet és az akkori első számú vezetőt érintő bírságok is. Amikor az általunk 2006-ban kiküldött felügyeleti biztos mandátuma lejárt, az egyesületnél a helyzet elfogadhatónak látszott.
– Mikor merült fel először önökben, hogy gondok lehetnek a tartalékokkal?
– A tartalékhiányt folyamatosan elemezzük. A tőkeellátottság az elmúlt években mindig a még éppen elfogadható szint körüli volt. A nyilvántartási rendszerben azonban gondok voltak, sőt utóbb kiderült: egyes károkat nem megfelelően tartottak nyilván. Akkoriban mi még nem tudhattuk, hogy az egyesületnél komoly bűncselekmények gyanúja vetődik fel. Amikor idén áprilisban is kimentek a felügyeleti biztosok az egyesülethez, azt látták, hogy a nyilvántartási helyzet nem változott, s más problémák is napvilágra kerültek, például irreálisan magas kifizetések külső partnereknek.
– Mi lesz ezután? Önök két forgatókönyvet vázoltak fel.
– Alapvető célunk, hogy a kárt szenvedett autósok mindig tudják, a kárért ki viseli a felelősséget. Ennek a legtisztább formája – és a legjobb megoldás is azon egyesületi tagok számára, akik más gépjárművekben kárt okoztak vagy okozhatnak szerződésük tartama alatt –, hogy a tagok 20-30 ezer forintos pótdíjat fizetnek be. Ebből finanszírozni lehet a káreseményeket. A másik lehetőség, ha a pótbefizetést a tagok nem szavazzák meg. Ekkor a felügyelet még az év vége előtt visszavonja az egyesület biztosítási tevékenységi engedélyét. Így az egyesületi tagok kénytelenek lesznek más biztosítóhoz – azok díjfeltételeivel – átszerződni.
– Meg tudja becsülni, hogy jelenleg mennyi időre elég a pénz?
– A mostani kárstatisztikák és az előrejelzések alapján az év végéig esedékes kifizetésekre az egyesület eszközállománya elegendő. A kérdéses esetek inkább a később kifizetendő károk, különösen azok a személyi sérüléssel járó balesetek, ahol hosszabb ideig kell járadékot fizetni.
– És mi lesz azokkal, akik már egész évre befizették a tagdíjat, ám mégis másik biztosítóhoz igazolnának át?
– Amennyiben szükségessé válik az átszerződés, minden tag viszszakapja a biztosító által meg nem szolgált biztosítási díjat, legyen szó féléves vagy éves díjfizetésről.
– Néhány autószervizt megkérdeztem arról, mi a véleményük a helyzetről, s fogadják-e a MÁV biztosító által okozott károkat. Azt válaszolták, hogy nagyon nem szívesen fogadják őket.
– Ahhoz képest, hogy egyáltalán nem fogadják, már az is előrelépés, ha azt mondják: nem nagyon szívesen fogadják őket. Tekintve, hogy a 2008-as kárkifizetésre van fedezet, az egyesület az előbbi forgatókönyv szerint kifizeti a károsultak kárát, s ez természetesen vonatkozik a javítóműhelyekre is.
– Hogyan küzdje le a félelmét az autótulajdonos? Reménykedjen, hogy nem okoz balesetet? Vagy ne üljön a volán mögé?
– Kétségtelen, hogy elsősorban azon tagoknak van okuk félelemre, akik már okoztak kárt. Számukra fontos elsősorban a pótbefizetés, ők ugyanis így tudnának mentesülni a közvetlen kárfelelősség fenyegető veszélye alól.
– Többször felmerül a közvetlen kárfelelősség gondolata. Mit takar ez pontosan?
– Ha a biztosítóegyesületnek nincs elég pénze a károk kifizetésére, a továbbiakban okozott károkért – vagyis az egyesület által nem fizetett részért –, a károkozót a károsult polgári úton perelheti.
– Mekkora lehet ez a hányad?
– A felügyeleti biztosok tájékoztatása szerint mintegy az okozott kár fele. Ennek kifizetése lehet egységes is, de elképzelhető olyan lehetőség is, hogy egy bizonyos összegig egységesen fizet az egyesület, s csak az a fölötti rész fedezése arányos.
Ne ütközzünk MÁV-ossal! Nem szívesen fogadják a szervizek a MÁV biztosító ügyfelei által megrongált járműveket, mert már így is elég kintlevőségük van, nem akarják tovább bővíteni az adósaik körét – nyilatkozta lapunknak Gablini Gábor, a Gépjármű-márkakereskedők Országos Szövetségének elnöke. Mivel jelenleg nem tudni, hogy valóban képes-e a biztosító a kárrendezésre, az ügyfelek zsebe sínyli meg az okozott károkat. A szakember az ügyfeleknek azt tanácsolja, hogy amennyiben egy MÁV-os okoz nekik kárt, mindenképp a nagyobb, legálisan működő szervizeket keressék fel, mert ezeknek nagyobb az érdekérvényesítő képességük, s ők be tudják hajtani az adósságot, ha a társaság vagy a károkozó esetleg nem tudna vagy nem akarna fizetni. Az elnök szerint egyébként nincs jó megoldás a MÁV biztosító ügyében, ugyanis a kiegészítő befizetés megszavazása nem garantálja, hogy az ügyfelek valóban befizetik a több tízezer forintra rúgó különbözetet.
Magyar Péter
Árulók
