Egyre több a román ingatlanvásárló

Romániából érkező, nem ritkán román nemzetiségű vásárlók tartják pezsgésben a kelet-magyarországi ingatlanpiacot. A határon túli, folyamatosan növekvő keresletre kisebbrészt a gyógyfürdős turistahelyek népszerűsége, főként azonban az alacsonynak mondható ingatlanárak nyújtanak magyarázatot. A térség vonzereje a nagyobb romániai városokhoz való közelségben is rejlik.

Statisztikai adatokkal egyre kevésbé alátámasztható, a keleti határszélen élőknek ugyanakkor mind szembetűnőbb tény, hogy községük, városuk román ajkú lakossága egyre gyarapszik. A határ magyar oldalára való áttelepülésnek a legtöbb esetben minden bizonnyal nem kulturális, sokkal inkább gazdasági okai vannak, Romániában ugyanis jóval drágább az ingatlan, mint Magyarország keleti szélén. Ha nem lanyhul a kiköltözési kedv, néhány éven belül túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy a trianoni diktátummal el nem csatolt falvaink Nagyvárad, Nagykároly vagy Arad – egyébként természetes – agglomerációját fogják képezni.
Románia uniós csatlakozásával megszűnt az ingatlanvásárlásnál korábban a román állampolgároknak kötelező kérelmezés, így az ezek alapján összeállított adatok egyre kevésbé tükrözik a valós helyzetet. Az Észak-alföldi Közigazgatási Hivatal az ingatlanügyi hatóságoktól érkező bejegyzési határozatokra hivatkozva tudott számszerű adatokat közölni. Eszerint a régióban 2007-ben némileg visszaesett a román állampolgárságú személyek által kezdeményezett eljárások száma, de így is vezették a ranglistát a külföldiek közötti 45 százalékos arányukkal. Hajdú-Bihar megyében az ingatlanszerzők döntő többsége, 70 százaléka román állampolgár volt, ami 66 esetet jelent. A legtöbb lakóházat, lakást vagy telket Debrecenben, Biharkeresztesen és a vele közvetlenül határos településeken, Ártándon, Bedőn, Bojton, Toldon és Berekböszörményen szerezték, ugyanakkor megélénkült Kismarja és Pocsaj ingatlanforgalma is. Jász-Nagykun-Szolnok és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében ugyanakkor lényegesen kevesebb román szerzett lakást; előbbiben 74-ből 8, utóbbiban pedig 62-ből 6 vásárlás köthető keleti szomszédunk állampolgáraihoz. – Jász-Nagykun-Szolnokra ugyanakkor erőteljesebben jellemző az is, hogy a turisztikailag kedvelt Tisza-tó közelében – Abádszalókon, Tiszafüreden, Tiszaderzsen, Tiszaszentimrén, Tiszaszőlősön – fekvő nyaralók, telkek az igazán kapósak a főként holland, német, brit és izraeli vásárlók körében – közölte a hatóság.
A Magyarországon lakóingatlant szerző román állampolgárok növekvő számára Romániában is felfigyeltek. A Krónika című kolozsvári lap tájékoztatása szerint a vásárlók között mind több a román nemzetiségű, érdeklődésüket pedig egyértelműen az alacsonyabb magyarországi ingatlanárak keltik fel. Például Nagyváradon és környékén egy ház százezer euróba kerül, de Biharkeresztesen már harmincezer euróért meg lehet venni egy azonos méretű és minőségű ingatlant. A vásárlók többsége – a Krónika beszámolója szerint – Nagyváradra, Szatmárnémetibe, Aradra jár dolgozni. A lapnak nyilatkozó egyik ingatlanforgalmazó cég ügyvezetője szerint az északkeleti Máramaros (Maramures) megyéből is egyre többen vásárolnak Magyarországon ingatlant. A megye ugyan nem szomszédos a román–magyar határral, de sok ottani román üdül Kelet-Magyarországon, mert szeretik a termálfürdőket. A máramarosiak körében Hajdúszoboszló a legnépszerűbb, de Mátészalkán, Miskolctapolcán és Lillafüreden is vesznek ingatlanokat.