Szórványkonferencián döntöttek május 17-én a szlovákiai Alsóbodokon arról, hogy szükség van egy olyan tanácsra, amely koordinálja a kisebbségben élők legégetőbb gondjainak megoldását. A tavaszi tanácskozás egyik szervezője a felvidéki Magyar Koalíció Pártja (MKP) volt, de azon mindegyik határon túli közösség képviseltette magát. Budapesten kedden megalakult a tanácsot előkészítő bizottság, amelynek erdélyi, délvidéki, felvidéki és kárpátaljai tagjai is vannak. A konferencián részt vett a Miniszterelnöki Hivatal (MeH) kisebbségi és nemzetpolitikai ügyek főosztályának képviseletében Kulcsár Szabó Ernőné, Diószegi László, a Teleki László Alapítvány igazgatója, Szabó Vilmos (MSZP) és Balla Mihály (Fidesz) képviselők.
Duray Miklós, az MKP alelnöke lapunknak elmondta, hogy zavaros helyzet alakulhat ki a kezdeményezést illetően, hiszen az alsóbodoki konferencia után egy hónappal a sajtóból arról értesültek, a Miniszterelnöki Hivatal is tervez egy szórványtanácsot, a felvidéki tanácskozásról küldött beszámolót viszont válaszra sem méltatta. A MKP-politikus úgy véli, nem lenne szerencsés, ha a két kezdeményezés kioltaná egymást, éppen ezért ismét a MeH-hez fordulnak az ügyben. „Abban reménykedünk, hogy a Szülőföld Alapból és a stratégiai programokból kaphat pénzt a szórványtanács, de vállalkozóktól is várunk támogatást” – hangsúlyozta Duray. Hozzátette, a Kárpát-medencei Magyar Képviselők Fórumának (KMKF) szeptemberi ülésén is napirendre tűzik az kérdést. Szorgalmazni fogják – elsősorban az európai parlamenti magyar képviselőktől – egy olyan ajánlat megfogalmazását, amely a gyermekek jogaira hivatkozva javasolná, hogy minden 6–10 év közötti gyerek lakóhelyén és anyanyelvén végezhesse az iskolát. Az MKP alelnöke emlékeztetett: szórványosodás magyarországi településeken is van, így ez a kérdés nem kizárólag a határon túliak problémája. Duray fontosnak tartaná, ha a magyar nyelv regionális nyelvvé válna, ezért a KMKF ülésén egyeztetést kezdeményeznek a pártokkal.
Kiss Gy. Csaba, a mintaadó önazonos polgár
