A nyolc tagállam „fokozott együttműködésére” azután került sor, hogy az Európai Unió igazságügyi minisztereinek júliusi találkozóján nem sikerült közös álláspontot kialakítani a régóta húzódó vitában. Svédország azért utasította el a 27 tagország válási törvényeinek egységesítésére tett javaslatot, mert nem akarja, hogy a svéd állampolgárokat a jelenlegi liberális svéd szabályozásnál szigorúbb előírásoknak vessék alá, míg a szintén tiltakozásának hangot adó Máltán eleve tiltják a válást.
– Nemzetközi válásról beszélünk akkor, ha a két fél eltérő állampolgárságú, de akkor is ez a helyzet, ha a két fél állampolgársága megegyezik, szokásos tartózkodási helyük, ahol sor kerül a válóper elindítására, már egy másik országban van – fejtette ki lapunknak Szűcs Andrea családjogi ügyvéd. Hozzátette: az Európán belüli szabad mozgás következtében ezeknek a válásoknak a száma értelemszerűen növekszik. Statisztikák szerint jelenleg az unióban évente mintegy 845 ezer válásra kerül sor, amelyek közül 170 ezer különböző állampolgárságú párokat érint. A problémát az okozza, hogy a házasság felbontásának megengedhető jogalapja országonként nagymértékben eltér, és a különböző nemzetiségű házastársak esetén kérdésessé válhat, hogy a bontóperben melyik ország joga alkalmazandó. A katolikus többségű Lengyelországban és Írországban a többi országhoz viszonyítva a válások véglegesítését szigorúbb eljárás előzi meg, míg máshol, például Svédországban a procedúra gyors lefolytatásán van a hangsúly. Észak-Írországban a házastársak négy éven át külön kell hogy éljenek az eljárás megindítása előtt, míg Skóciában és Spanyolországban erre akkor is sor kerülhet, ha a felek kevesebb mint egy éve mondták ki a boldogító igent. A svédeknél nincs szükség a válás megindokolására, ám amennyiben a keresetet nem közösen nyújtották be a felek, vagy a pár bármelyik tagjának van 16 évnél fiatalabb gyermeke, a házasság felbontása iránti eljárást esetleges békülés céljából hat hónapra felfüggesztik.
A nyolcak kezdeményezését Franciaország támogatja, Belgium, Németország, Litvánia, Portugália és Szlovákia pedig bizonyos feltételekkel csatlakozna a javaslathoz. A csehek, a finnek, a lettek, a lengyelek és az észtek attól tartanak, hogy a szabályozás több területen is gondokat okozhat. A kezdeményezésről végül a tagállamok minősített többséggel döntenek majd.
A véres csata elmaradt a románokkal, mégis nem várt izgalmakat hozott a meccs
